Ma ér véget a 2016/17-es tanév első féléve a köznevelésben. A tanév rendje szerint az iskolák január 27-ig értesítik a tanulókat és a kiskorú diákok szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Holnap pedig jön a középiskolai felvételi vizsga.
Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára január 21-én tartják a vizsgákat, míg a pótló írásbeliket január 26-án. Utóbbit azok írhatják, akik a vizsgán alapos ok miatt nem tudtak részt venni.
Idén 402 írásbeli vizsgát szervező intézmény van és 514 helyszínen adhatnak számot tudásukról a diákok. A 9. évfolyamos iskolák írásbelijén mintegy 54 200, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin csaknem 8000-en, a 8 évfolyamos gimnáziumi írásbelin mintegy 6000-en vesznek majd részt.
A felvételire külön-külön feladatlapok készülnek az egyes intézménytípusok számára, és a központi vizsgán kívül más írásbelin való részvételt a jelentkezőktől nem lehet megkövetelni.
A 2016/2017. tanévben 182 tanítási nap van, és öt tanítás nélküli munkanappal lehet számolni a tanév június 15-i zárásáig.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
