Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a felvételi tájékoztatókat és írásbeli vizsgahelyszínek keresőjét.
Az alábbi linken elérhető a kereső, amelynek segítségével a leendő középiskolások és szüleik kereshetnek a középfokú iskolák által meghirdetett tanulmányi területek között, megkereshetik és letölthetik az őket érdeklő középfokú intézmények felvételi tájékoztatóit, valamint kereshetnek a központi írásbeli vizsgát szervező intézmények között - írja az Oktatási Hivatal.
Fontos, hogy a tanulmányi területek szövegei kizárólag a középfokú iskolai képzések legfontosabb – jellemzően a felvételi eljárásra vonatkozó – információit tartalmazzák. A tanulmányi területek listáját itt, a központi írásbeli vizsgát megszervező intézmények listáját az írásbeli vizsgahelyszín kereső felületéről érhetitek el. A jelentkezési lapott pedig itt találjátok.
Fontos, hogy a jelentkezési határidő is közeleg, hiszen 2018. december 7-ig lehet jelentkezni.
Középiskolai felvételi: milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket?
Mi alapján döntenek a középiskolák a diákok felvételi kérelméről? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Minden középiskolában azonosak a felvételi szabályok? Csak azok kerülhetnek be, akik megírják a felvételi tesztet? A középfokú iskolák a jelentkezőket háromféle szempontrendszer alapján rangsorolhatják: vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot, vagy a jegyeket, az írásbeli és a szóbeli felvételi eredményét.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
