Múlt hét óta elérhetőek a tavalyi kompetenciamérés eredményei, az elmúlt évekhez képest nem változott jelentősen a diákok teljesítménye. Mit lehet tudni a mérésről és a feladatokról? Összegyűjtöttük.
Pénteken nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal (OH) a 2014-es kompetenciamérés eredményeit. A 6., 8. és 10. osztályos diákoknak egy szövegértési, illetve egy matematikai feladatsort kellett megoldaniuk. A részvétel kötelező: a tavalyi évben 4348 iskola 244 577 diákja írta meg a tesztet. Ahogy 2008 óta, 2014-ben sem változott jelentősen a diákok teljesítménye az előző évekhez képest. A 2014-es feladatsorokat és javítókulcsokat itt találjátok.
Az eredményekről fenntartói, iskolai és telephelyi összesítés is készült, emellett egy jelszó megadásával az egyes diákok eredményeit is meg lehet nézni. Az OH április 30-ig részletes elemzést is készít majd az eredményekről. A teszt egy hétfokozatú skálán méri a diákok képességeit. A teljesítmény matematikából a 6-ról a 8. évfolyamra jelentősen, utána a 10. osztályok kisebb mértékben nő - szövegértésből egyenletesebb a fejlődés.
Az úgynevezett „Telephelyi jelentés" azért hasznos, mert nem csak az iskolák abszolút eredményei látszanak belőle, hanem az is, hogy az iskola mennyire tudja kompenzálni a diákok szociokulturális és gazdasági hátrányait. A szülők és a diákok ezekről egy tanulói kérdőíven számolhatnak be, amelynek kitöltése önkéntes. Az ezek alapján képzett családiháttér-index révén összehasonlíthatóvá válik az azonos, vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. Az elmúlt évek jelentéseit itt nézhetitek meg, az intézményi és telephelyi jelentés alatt pedig rákereshettek az egyes iskolák teljesítményére.
Ilyen feladatokat kell megoldaniuk a diákoknak
A szövegértési teszt azt vizsgálja, hogy a tanulók mennyire képesek az adott szöveget megérteni, a mindennapi élet során használni és alkalmazni. A feladatsorban különböző szövegek szerepelnek, egyenként 7-15 kérdéssel. A matematikateszt során azt nézik, hogyan képesek a diákok mindennapokban használni az iskolában tanult matematikai ismereteket. Egy-egy feladathoz 1-4 kérdés tartozik, amelyek egyre nehezednek. A kérdések között vannak viszonylag egyszerű, egy lépésben megoldható, de hosszabb számításokat igénylő, vagy önálló matematikai módszer leírását kérő feladatok is.
Kompetenciamérést először a 2000/2001-es tanévben, ősszel végezte az 5. és 9. évfolyamon, aztán a 2002/2003-as tanévben a mérés átkerült a 6. és 10. évfolyam végére. Ezekhez csatlakozott 2004-ben a 8. évfolyam, így alakult ki a mai mérési rend. Az évfolyamváltáshoz a tartalom változása is igazodott, de a felmérés mérési területei nem változtak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
