A Klik vezetőjének leváltását követeli a PDSZ. Közben Hanesz József a parlamentben jelentette be: több változás is lesz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működésében.
Több ponton változások lesznek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működésében: a funkcionális feladatok a megyeközpontokhoz kerülnének, a járásoknál maradna a szakmai irányítás és a dologi költségekre kincstári kártyát vezetnének be - jelentette be a Klik elnöke az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt kedden.
Hanesz József elmondta: a kincstári kártyával az intézmények pénzellátását oldanák meg, a kisebb beszerzéseket így a tankerületek nélkül is el tudják majd intézni. Az átszervezések a Klik új szervezeti és működési szabályzatának közeljövőben történő elfogadása után kezdődhetnek - jelezte. A változásoktól gyorsabb és rugalmasabb működést várnak.
A vezető leváltását követelik
Közben a Pedagógusok Demokratikus Szervezete Balog Zoltánnak írt nyílt levélben követeli, hogy váltsák le a Klik vezetését, mint írták, „a Klik nem képes ellátni a feladatait”. Mint írták, többször próbáltak vele egyeztetni, de megkeresésükre sosem érkezett válasz. Azért is kérik Hanesz József felmentését, mert az általa vezetett intézmény közalkalmazottainak részére jogosan járó bankszámla költségtérítés ügyében utasítást adott a tankerületi igazgatók részére, miszerint a közalkalmazottak bankszámla költségeiből vonják le a személyi jövedelemadót és a járulékokat.
„Ezzel szemben – amennyire egyáltalán adó- és járulékköteles juttatásról van szó – a ténylegesen felmerült bankszámla költséget kellett volna bruttósítani, és így a tényleges költség került volna megtérítésre” – írták.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
