A tankerületi központok által fenntartott intézmények kevesebb mint öt százalékában differenciálták a béremelés utolsó részletét szeptemberben. A Klebelsberg Központ azt is hozzátette: az intézmények az idén kidolgozzák a teljesítményértékelés szempontrendszerét.
A Magyar Idők azt írja, a pótlékok esetében is lehetősége volt az intézményeknek a differenciálásra. Ismertetésük szerint az iskolák több mint 20 százaléka döntött úgy, hogy differenciálja az osztályfőnöki, intézményvezető-helyettesi és a munkaközösség-vezetői pótlékokat.
Hozzátették: az arányok nagyjából megfelelnek az előzetes várakozásaiknak. Indoklásuk szerint egy új típusú motivációs elemről van szó, amely az intézményvezetők és a nevelőtestületek számára lehetőséget nyújt, nem pedig kötelezettséget a többletmunka elismerésére. Minden évben eldönthetik, hogy élni kívánnak-e a lehetőséggel vagy sem, azt azonban hangsúlyozni kell, hogy akár differenciál egy intézményvezető, akár nem, a pedagógusok garantált illetményalapja mindenképpen a magasabb összeg.
Sokatmondó ábra a pedagógusok fizetésének változásáról
Ha a pedagógusok keresetét a diplomások béréhez viszonyítjuk, kiderül: nem olyan rózsás a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok helyzete. Nahalka István oktatáskutató a pedagógusok bruttó bérét a nemzetgazdasági éves bruttó átlagbérekkel hasonlította össze, az eredmény pedig nem mutat olyan rózsás helyzetet, mint amilyenről az elmúlt hetekben az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) több államtitkára is beszélt.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
