Van olyan érettségiző, aki a 99,95 százalékos eredmény miatt is perel

Fél ezrelékkel jobb érettségivizsga-eredményért indított pert Ausztráliában egy olyan diák, aki 99,95 százalékos...

  • MTI
Van, akinek nem elég a 99,95 százalékos vizsgaeredmény

Fél ezrelékkel jobb érettségivizsga-eredményért indított pert Ausztráliában egy olyan diák, aki 99,95 százalékos, azaz a lehetséges második legjobb eredményt produkálta.

Sarah Hui Xin Wongnak - vagy inkább az anyjának - azonban ez is kevés volt. A lány Sydneyben járt elit lányközépiskolába, és csuklóideg-rendellenessége alapján követelt 100 százalékos eredményt - anyja nyomására.

A diáklány keresetében azzal érvelt, hogy a vizsgáztatók nem voltak tekintettel fogyatékosságára, nevezetesen arra, hogy csuklórángása miatt értékes időt veszített az írásbeliken, márpedig ha adtak volna neki pár pluszpercet, vagy megengedték volna toll helyett számítógép használatát az íráshoz, akkor még jobban teljesített volna angol irodalomból és modernkori történelemből, és elérte volna a 100 százalékot.

A bíróság elutasította a keresetet másodfokon is. Mindez azonban nemigen oszt vagy szoroz, mert a lány 99,95 százalékos eredményével is könnyedén felvételt nyert a Sandstone-i Egyetem orvostudományi karára - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.