Hároméves vita végére tesz pontot az a kormányhatározat, amely a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg: a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) végleg függetlenedik az államtól.
"Az állam minden eddig gyakorolt jogát átadja az AKG tantestülete által létrehozott AKG Egyesületnek. A 2011 óta tartó, a fenntartó jogállásával és személyével kapcsolatos vita ért véget" - olvasható az intézmény oldalán.
A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely leszögezi: az Emberi Erőforrások Minisztériuma átadja az alapítói jogokat az egyesületnek, amelynek az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban lévő 100 százalékos állami üzletrészt is értékesíti az állam.
Hosszú vita ért véget
Az Alkotmánybíróság 2012 májusában akadályozta meg, hogy állami tulajdonba kerüljön az Alternatív Közgazdasági Gimnázium. 2011 májusában a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint állami tulajdonba kerültek volna azok az alapítványok, amelyeket korábban az állam valamilyen más alapítóval közösen hozott létre. Ez érintette volna az egyik legelső alternatív iskola fenntartóját, a 24 éve működő AKG Alapítványt is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
