Hihetetlen, de ilyen óvoda is működik Magyarországon

Egy kaposvári óvodában a gyerekek a pedagógusokkal közösen egy kertet gondoznak, ahonnan naponta szedik a friss paradicsomot és paprikát - írja a sonline.hu.

  • Eduline
pixabay
 A paradicsomon és a paprikán kívül van málna és szeder is a kertben. Az óvodások kosáraiból zöldségek a dadusokhoz kerülnek, akik a felszeletelik a zöldségeket, amit később tízóraira és az uzsonnára szolgálnak fel - írja a lap. 

A kaposvári Arany János utcai óvodában a gyerekek minden nap paradicsomot, paprikát, néha karalábét is szednek. Itt minden bio, nem permetezünk, be van osztva melyik pedagógus mikor öntöz, gondozza a keretet a gyerekekkel – mondta el Székely Gabriella, az intézet igazgatója.

A cél, hogy környezettudatos gyerekeket neveljünk, a környezet fenntarthatósága érdekében minél kisebb ökolábnyomot hagyjunk, azért próbálunk mindent megtenni – hangsúlyozta. Az óvoda idén a pályázik az Örökös Zöld Ovi címre is.

Óvodavezető: nincs olyan törvény, amire az MSZOE hivatkozik

Egy szülői szervezet szerint törvényt sértenek az önkormányzatok és az óvodák, amikor nem veszik fel a gyerekeket akkor, amikor betöltik a harmadik életévüket. Egy óvodavezető szerint azonban olyan törvény nem létezik, amire a szervezet hivatkozik. Az MSZOE ma reggeli közleményében azt állította, hogy "ha a kisgyermek betölti a 3 életévét, akkor biztosítani kell számára a teljes körű óvodai ellátást".

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.