Simicskó István honvédelmi miniszter irányításával zajlik a Honvédelmi Sportszövetség megalakítása, mely egyfajta nemzetőrségként is funkcionálhat. A gyerekeknek is lenne szerepe benne.
Október 6-án került fel a kormány oldalára a Honvédelmi Sportszöveteségről szóló törvénytervezet - hívta fel a figyelmet a honvédelmi területen jól értesült gyomberbela.blog.hu. A szöveg a következőképp érvel a létrehozás mellett:
a szuverenitást, területi épséget, hazánk lakosságának biztonságérzetét negatívan befolyásoló biztonsági fenyegetések a nemzet egészét érintik, e téren életkorra, nemre, társadalmi származásra, vagyoni vagy születési helyzetre, vallási vagy politikai meggyőződésre tekintet nélkül minden magyar állampolgárnak van tennivalója."
A kulcs természetesen az életkorra való tekintet nélkül. Az új testület a toborzó tevékenysége során megkeres majd számos sportegyesületet. Párhuzamosan a Kadét Szövetségnek megalakításával a szervezett szabadidős programokon, versenyeken keresztül a közösségi kapcsolatot, az összetartozás élményét kívánja majd nyújtani a résztvevő diákoknak is.
A Honvédelmi Sportszövetség által kiemelten támogatott sportágak és tevékenységek lesznek, a lövészet mellett, más technikai sportok is, mint az ejtőernyőzés és a búvárkodás. Emellett kiemelten támogatott lesz a judo, a tájfutás, az öttusa, a vívás és a hagyományőrzés.
A javaslat nem tartalmaz részleteket arra vonatkozóan, hogy a honvédelem által szervezett közösségek pontosan milyen foglalkozásokkal nevelnék a gyerekeket a hazafiasságra.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
