Vasárnap lesz pedagógusnap; több pedagógus-szakszervezet erre a napra tüntetést szervez a szaktárca budapesti épülete...
Vasárnap lesz pedagógusnap; több pedagógus-szakszervezet erre a napra tüntetést szervez a szaktárca budapesti épülete elé. Az érdekképviseletek a pedagógusok munkaterheinek növekedésétől, jelentős elbocsátásoktól tartanak, és már január 1-jével 20 százalékos béremelést követelnek.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) és az Oktatási Vezetők Szakszervezete (OKVSZ) azt követeli, hogy a köznevelési és szakképzési törvény bevezetését előkészítetlenség miatt egy évvel halasszák el, továbbá 2013. január 1-jével 20 százalékkal emeljék a közszféra alkalmazottjainak, a pedagógusoknak, a nevelő-oktató munkát segítőknek a fizetését.
Balog Zoltán, a nemzeti erőforrások minisztere a pedagógusnapi kitüntetések pénteki átadásán azt mondta, hogy a nevelés és az oktatási rendszer sikerének záloga a pedagógus. Hozzátette, hogy a magyar nevelési-oktatási rendszer az elmúlt évtizedek folyamatos megpróbáltatásai, nehézségei ellenére még mindig versenyképes, köszönhetően a magyar pedagógia kiváló hagyományainak és a pedagógusok hivatástudatának.
A miniszter közlése szerint ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a pedagógusok erőn felüli teljesítménye ellenére a magyar oktatásügy ezer sebből vérzik, és a sok probléma közül kiemelkedik a pedagógusok anyagi és társadalmi megbecsültségének a hiánya, amely „sürgős megoldásért kiált”.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban azt mondta, a tömörülések követeléseivel nem nagyon tudnak mit kezdeni, a tüntetés, a sztrájk pedig alapjog. Kiemelte: lassan megszokottá válik, hogy a pedagógus-szakszervezetek a pedagógusnapot demonstrációval „ünneplik.” Kitért arra, hogy az életpályamodellben 20 százaléknál lényegesen magasabb fizetésemelést helyeztek kilátásba, jóllehet nem januártól, hanem szeptembertől.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
