Újabb vizsgálat jön az iskolákban: kiderül, mennyire fittek a diákok

November végéig közel hétezer pedagógus vesz részt az új típusú iskolai fizikai állapotfelméréshez kapcsolódó képzésen, csaknem az összes, több mint 3600 nappali rendszerű oktatási intézmény megkapta az ehhez szükséges ingyenes eszközcsomagot is.

  • MTI
Shutterstock

A Magyar Diáksport Szövetség közleménye szerint a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) az egészség szempontjából meghatározó értékeket mér (erő, testösszetétel és tápláltság, állóképesség, vázizomzat fejlettség, hajlékonyság), és előre meghatározott fittségi értékekhez képest minősíti a tanulók  állapotát. 

Az 5. osztálytól elvégzett mérések eredményei alapján a tanulók megtudhatják, hogy fejlesztésre szorulnak-e vagy az "egészségzónába" tartoznak. A mérési rendszernek köszönhetően a pedagógusok, a szülők és a diákok is évről évre nyomon követhetik a tanulók fittségi szintjének változását, a felmérést végző testnevelők ehhez képest tesznek javaslatot azokra a mozgásformákra, amelyek a fejlődést segíthetik. Minden tanuló egyénre szabott, szöveges és vizuális értékelést kap majd az állapotáról. 

A NETFIT® nemcsak a tanulóknak, hanem a testnevelőknek is újdonság, ezért az MDSZ ingyenes, 30 órás akkreditált képzést szervezett a testnevelést oktató pedagógusok számára. Erre már közel hatezren jelentkeztek, s a tanév végéig négyezerkétszázan sikeresen sajátították el az új módszertani alkalmazásokat. November végéig mintegy 6800 tanár végez a képzésen - olvasható a közleményben. 

A rendszerhez tartozik egy mérés-értékelési szoftver is, amelyet ugyancsak ingyen kapnak majd az intézmények. Ennek fejlesztése is a végéhez közeledik, jelenleg a fejlesztés a tesztelési szakaszban jár. 

 A kormány szándéka szerint az új mérési rendszer egységes használata a következő tanévtől lesz kötelező minden iskolában. A nemrégiben megjelent, a 2014/2015. tanév rendjéről szóló rendelet szerint a következő tanévben a kötelező mérési időszak 2015. január 5. és 2015. május 27. közé esik - írták.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.