Többet hiányoznak munkahelyükről a rossz tanulók?

Egy brit tanulmány szerint hosszabb időt töltenek betegszabadságon azok, akik gyerekkorukban rossz jegyeket kaptak az...

  • Eduline
Végel Dániel

Egy brit tanulmány szerint hosszabb időt töltenek betegszabadságon azok, akik gyerekkorukban rossz jegyeket kaptak az iskolában – írja a Daily Mail.

A felmérés során 23 ezer embert vizsgáltak három csoportban: az alanyok tudását 1946-ban, ’58-ban, illetve ’70-ben mérték fel. Mint kiderült, az 1946-os csoportban a diákként rosszabbul teljesítők 47 százaléka volt hosszabb betegszabadságon felnőttként, a jó tanulóknak azonban mindössze 13 százaléka.

A tanulmány szerint a másik két csoportban is hasonlóan alakultak az arányok: minden esetben többet hiányoztak a munkahelyükről azok, akik nem brillíroztak az általános iskolában. Rontja a házi feladat a diákok iskolai teljesítményét? Összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István