Tanárok százai kerülhetnek utcára, ha megszűnik a földrajzoktatás a szakgimnáziumokban – erre figyelmeztet a Magyar Földrajzi Társaság.
Nagyon durva támadás ez a tudományunk ellen, hiszen gyakorlatilag kizárják a földrajzot az ország kilencszáz középiskolájának zöméből – mondta el a Népszabadságnak Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem természeti földrajzi és geoinformatikai tanszékének docense, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja.
Szilassi arra utalt, hogy az ősszel induló szakgimnáziumokban csökkentenék a természettudományos órák számát, hogy több szakmai tárgyat oktathassanak. Szerinte a kormány a kerekasztalnál erről nem egyeztetett velük, csak vázolták a helyzetet.
Földrajzot a tervek szerint csak a turisztikai, földmérési és bányászati orientációjú szakközépiskolákban oktatnának, így a legtöbb szakgimnáziumból kiesne ez a tárgy.
Szilassi szerint így csak néhány ilyen iskolában maradna meg ez a tárgy, emiatt pedig ahogy mondja, kollégáik zöme utcára kerülhet.
A docens szerint a szegedi intézmény geográfushallgatóinak harmada szakközépiskolából érkezett, és ha a későbbi – ezekből kialakuló - szakgimnáziumokban tényleg nem oktatnának földrajzot, úgy ennyi jövőbeni hallgató eshet ki az egyetemekről is.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
