A köznevelésért felelős államtitkár 336 állami fenntartású általános és középiskola igazgatójának, intézményvezetőjének adta át a megbízásáról szóló okiratot szombaton Budapesten.
Czunyiné Bertalan Judit a Móricz Zsigmond Gimnáziumban megrendezett ünnepségen reményét fejezte ki, hogy a most kinevezett igazgatók alkotó intézményvezetői lesznek a megújuló magyar köznevelési rendszernek. "Önökre ma nemcsak egy intézmény vezetését bízzuk, hanem gyermekeink jövőjét (...), akikre sokat bíztak, azoktól sokat is várnak el" - fogalmazott a politikus.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy az iskolaigazgatók nem csak az intézményt fogják vezetni, hanem egy település szellemi műhelyét is.
Legyen az egy kis falu, vagy egy nagyváros legnagyobb kerületében működő iskola, a tantestületen, a gyermekek jövőjén keresztül tudják alakítani az ott élő közösségek sorsát, a közösség jövőjét - fűzte hozzá.
Közlése szerint az igazgatóknak a kerettantervek helyi tartalommal való megtöltésén túl feladatuk lesz az iskolai programok kialakítása, illetve a tantestület nem csupán szakmai és mentális irányítása is. Jellemükkel, viselkedésükkel, hozzáállásukkal nevelnek leginkább és formálják az ott dolgozó pedagógusközösséget és a gyermekek hozzáállását az élethez - mondta a politikus.
A 2014/15-ös tanévre 538, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) által működtetett intézmény vezetőjének a megbízatása járt le. Közülük 80 intézményvezető, másosodik ciklusának megkezdése miatt, pályázati kiírás nélkül folytathatja a munkát. A KLIK végül 458 intézményvezetői pályázatot írt ki, amelyekre 551 pályázati anyag érkezett, végül 336-an kaptak megbízást - mondta Czunyiné Bertalan Judit. A KLIK tájékoztatása szerint a többi intézmény esetében vagy eredménytelenül zárult a pályázat, vagy nem volt jelentkező.
Ugyanakkor, egyetlen intézményben sem kezdődik meg felelős vezető nélkül a tanév, mert 1-2 évre megbízottként, illetve helyettesítőként is ellátható a feladat - olvasható a KLIK által a rendezvényen kiadott sajtóanyagban.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
