Több középiskolát is elfoglaltak csütörtökön az ott tanuló gimnazisták Franciaországban, tiltakozásul külföldi...
Több középiskolát is elfoglaltak csütörtökön az ott tanuló gimnazisták Franciaországban, tiltakozásul külföldi osztálytársaik kitoloncolása ellen. Az ügy előzménye, hogy szerdán belpolitikai vihart kavart egy koszovói roma gimnazistalány kitoloncolása, akit október 9-én egy iskolabuszon az osztálytársai előtt tartóztatták le a rendőrök, mivel a Mitrovicából származó lány családja ellen kiutasítási határozat volt érvényben.
Párizsban tizennégy, vidéken hat gimnáziumban tiltakoztak délelőtt a diákok, a fővárosban a Nation téren pedig spontán tömegtüntetésen követelte több ezer diák a kormánytól a koszovói Leonarda és egy szombaton kitoloncolt örmény fiú visszaengedését a francia iskolájába.
"Elfogadhatatlan, hogy egy baloldali kormány idején a gimnáziumban be kell mutatni a diákoknak a személyi papírjaikat" - mondta Steven Nassiri, a spontán megmozdulást szervező, a kormányzó Szocialista Párthoz egyébként közel álló FIDL diákszervezet szóvivője.
A francia hírtelevíziók és hírportálok tudósításai szerint egyre több diák csatlakozik a párizsi felvonuláshoz, a FIDL adatai szerint délben már mintegy 6 ezren vonultak a Nation tér felől a Bastille tér felé.
Jean-Marc Ayrault miniszterelnök szerdán közigazgatási vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy milyen körülmények között vették őrizetbe a 15 éves Leonarda Dibranit egy iskolai program közben, miközben Manuel Valls belügyminisztert ismét nyíltan bírálták a saját táborában, amiért "sárba tiporja a baloldal értékeit". A diáktüntetésen egyébként a belügyminiszter lemondását is követelték.
A koszovói lány 2009 év eleje óta élt Franciaországban családjával, ő és valamennyi testvére iskolába járt, de szülei nem kapták meg a menekültstátust Franciaországban, s a családot végül visszatoloncolták Mitrovicába.
A párizsi oktatási hivatal előtt egyébként már szerdán több száz diák tiltakozott amiatt, hogy szombaton egy 19 éves, Párizsban tanuló örmény fiút, Khatchik Kachatryant hasonló körülmények között küldték vissza hazájába.
A rendezetlen helyzetű külföldi diákoknak az oktatási intézményekben való őrizetbe vétele és kitoloncolása ellen a miniszterek és a kormánypárti képviselők közül is többet szót emeltek. Vincent Peillon oktatási miniszter a nemzetgyűlésben nyilvánosan azt kérte a belügyminisztertől, hogy "ilyen eset még egyszer ne forduljon elő". Harlem Désir, a kormányzó Szocialista Párt főtitkára és a koalícióban szerepet vállaló Zöldek pedig követelték, hogy a koszovói lány visszatérhessen a francia iskolába.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
