Ausztrál kutatók szerint a házi feladat nemhogy nem javít, hanem egyenesen ront a diákok iskolai teljesítményén.
Ausztrál kutatók szerint a házi feladat nemhogy nem javít, hanem egyenesen ront a diákok iskolai teljesítményén. Az adatok azt mutatják, hogy minél többet magol egy diák esténként, annál rosszabb tanulmányi eredményt produkál – adta hírül a Huffington Post.
„A felmérésünkből kiderül, hogy azokban az országokban, ahol a tanulók átlagosan több időt töltenek a házi feladat megírásával, alacsonyabb pontszámot érnek el a nemzetközi teszteken, így például a PISA-felmérésen is” – ismertette az eredményt Richard Walker, a Sydney University pszichológusa, aki szerint az egyes országokon belül is kimutatható ez a tendencia.
A kutatók szerint nem helyes minden napra többórányi leckét feladni a diákoknak, a kis mennyiségű feladattal azonban nincs gond – vagyis senki sem reménykedhet abban, hogy megússza az otthoni magolást. „Heti néhány óra lecke még elfogadható, ettől a mennyiségtől nem változik az iskolai teljesítmény” – magyarázta Richard Walker. Kukába dobná a házi feladatot a brit oktatási miniszter – összefoglalónkat itt olvashatod.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
