Április 5-ig meghosszabbította a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.
Április 5-ig meghosszabbította a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) a tankönyvrendelés határidejét - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Az Index pénteken számolt be arról, hogy meg kellett hosszabbítani a rendelési határidőt, mert - mint írták - az elmúlt hetekben akadozva vagy egyáltalán nem működött a Kello informatikai rendszere.
Az Emmi szombati közleményében hangsúlyozta: minden iskolába időben eljutnak a tankönyvek, és az új kerettanterveknek megfelelő kiadványok is elkészülnek a tanévkezdésre.
A sajtóban megjelent rendelési zavarokkal kapcsolatban a Kello arról tájékoztatta az Emmit, hogy a Könyvtárellátó információs rendszere nem omlott össze, de az egyidejű rendelésleadás miatt időnként lelassult. A tankönyvellátás biztonsága érdekében azonban - a tantervi reform által nem érintett (kifutó) évfolyamokon - az eddigi március végi tankönyvrendelési határidőt április 5-ig meghosszabbították. Rendelésmódosításra június 15-ig, pótrendelésre pedig szeptember 5-ig lesz lehetőség - írta a tárca.
Tudatták azt is, hogy az új kerettantervekhez fejlesztett könyvek engedélyezése időben lezárul. A Nemzeti alaptanterv és az új kerettantervek felmenő rendszerű bevezetése által érintett évfolyamokon a rendelési határidő május 15-e.
Az Emmi emlékeztetett arra, hogy a tankönyvtörvény 2011. novemberi módosításával a kormány létrehozta és a 2013-2014-es tanévtől bevezeti az állami tankönyvforgalmazás új rendszerét. A változtatás célja - mint írták -, hogy kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és megrendelése.
A tárca azt is felidézte: a tankönyvterjesztést a Kello vette át "a profitorientált cégektől", mégpedig annak érdekében, hogy a tankönyvbeszerzés átláthatóbbá váljon, csökkenjenek a szülők terhei, valamint hogy a költségvetési pénzek felhasználása hatékonyabb legyen.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a következő tanévben az első évfolyamra beiratkozott diákok ingyen kapják a tankönyveket, a kör pedig felmenő rendszerben évről évre bővül. Az állam a tankönyvtörvény alapján továbbra is fenntartja a rászorultsági alapú tankönyvtámogatást azokon az évfolyamokon, amelyekre az ingyenes ellátás még nem terjed ki - tette hozzá a minisztérium.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
