Két XX. kerületi szakiskola oktatási feladatait veheti át a fővárosi önkormányzat 2012.
Két XX. kerületi szakiskola oktatási feladatait veheti át a fővárosi önkormányzat 2012. július 1-jétől, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdán elfogadja az erről szóló előterjesztést. A pesterzsébeti önkormányzat eddig önként vállalt feladatként működtette a Baross Gábor Szakiskolát, valamint a Gróf Széchenyi István Szakiskola és Gimnáziumot, nemrég azonban arról tájékoztatta a fővárosi önkormányzatot, hogy átadja feladatait. Ezt a fővárosnak törvényben előírt kötelessége átvenni.
Az idei tanévindító adatok szerint az 534 férőhelyes Baross Gábor Szakiskolának 266 tanulója van, míg az 500 diákot fogadni képes Gróf Széchenyi István Szakiskola és Gimnáziumba 348-an járnak. A főváros szándéka szerint a két intézményt nem veszi át, ugyanis a tanulókat el tudja helyezni saját intézményhálózatában és megfelelő színvonalon tudja biztosítani a tanulók oktatás-nevelését.
Az oktatási ügyosztály állásfoglalása szerint a tanulók érdeke nem sérül, „bőven” tudnak ajánlatot adni számukra. Pesterzsébeten a fővárosi önkormányzat hét középfokú oktatási intézményt működtet, ezekben, illetve a szomszédos kerületekben működő szakiskolákban be tudják fogadni a diákokat. Csomós Miklós oktatásért felelős főpolgármester-helyettes az előterjesztésben azt is az indokok közé sorolja, hogy a tanulók átvétele az egy tanulóra jutó fajlagos fenntartási költségeket csökkenti, az intézmények kihasználtsága nő.
A két szakiskola jogutód nélkül szűnne meg 2012. június 30-i hatállyal, a fővárosi önkormányzat pedig 2012. július 1-jétől veszi át a feladatokat. Az intézményekben jelenleg több mint 40 pedagógusi álláshely van, a főváros egy esetleges bővítésnél az ő foglalkoztatásukat részesíti előnyben.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
