Megkapták első emelt/csökkentett fizetésüket a pedagógusok, sokan pedig meg is írták az eduline-nak, mennyit visznek haza októbertől. Sok vagy kevés? Hiányzik a túlóradíj, vagy valóban átláthatóbbá vált a bérezés? Várjuk az újabb kommenteket.
Három diplomám és szakvizsgám van. Eddig havi 94 órát tanítottam nettó 150 ezer forintos bérért. 1600 Ft egy óráért. Most 128 megtartott óráért 164 ezer Ft-ot kapok. 1280 Ft óránként. Szerintem jelentős a csökkenés.
270.000 Ft lett a fizetésem... osszuk el már 160-nal! /4X40/...= 1687.5 Ft/óra a bruttó, ha 32 a szorzó, akkor kicsit több: 270.000/4X32=128=2.109Ft/óra ...és ezt osszuk el a gy.létszámmal...tehát: 2.109, 91 Ft.../hét... wc papír értékét kapjuk... akárhogy is számoljuk...
Én az oktatást közvetlen segítők munkakörben már 20 éve tevékenykedem, és mélységesen felháborít a megkülönböztető semmibevétel a tisztelt kormányunk részéről! Rólunk, technikai személyzetről említést sem tesznek, 7 éve nem volt béremelés, és az adótörvények miatt csökkent a kereset, ami már manapság a megalázó szintet sem üti meg! Ha esetleg valaki észrevenné, mi is itt lennénk!!!!
Gratulálok! Az enyém csökkent. Igaz, tavaly sok túlórám volt, amiért úgy gondolom, meg is dolgoztam. Gyógypedagógusként nem taníthatok rutinból, sőt az óráimon felül még fejlesztéseket tartottam heti négy órában. Ja, és sehol nem látom, hogy valakinek is feltűnt volna, hogy a gyógypedagógusi pótlék 5%-kal emelkedett, ami kb.130 Ft. A kötelező óraszámunk 20 óra. 32 órát bent tartózkodunk és dolgozunk, és mivel gyógypedagógusi hiány van, 25 órája van mindenkinek. Az, hogy a heti plusz 5 órával mi lesz, még mindig nem tudni. Gyakorlatilag heti 37 órát dolgozunk az iskolában fogyatékkal élő gyerekek között.
Én 50 ezerrel kaptam többet, mint eddig. Ez tény. Az pedig, hogy örültem is neki, lehet, hogy baj, mert nem állok be az elégedetlenkedők sorába. Akinek pedig most nem nőtt a bére, annak eddig volt magas - az átlaghoz képest, akik most felzárkóztak. Az pedig hatalmas csúsztatás, hogy az átláthatatlan túlórapénzek és a különféle pótlékok feltétlenül minőségi munkát jelentettek.
Az a súlyos csúsztatás, hogy átláthatatlanok voltak a túlórapénzek és a pótlékok. Ha ilyen személyes tapasztalatai vannak, akkor Ön egy törvénytelenül működő iskolában dolgozik. Mivel eddig az önkormányzati fenntartású intézményekben a Kjt. szerint állapították meg minden pedagógus illetményét, az "átlaghoz képest" azoknak volt magasabb a bérük, akik szakvizsgát tettek és/vagy többszakosok voltak, és/vagy magas túlórában dolgoztak, vagyis akár a tanulmányaikkal, akár a túlmunkával, de meg is dolgoztak a magasabb bérért. A jelenlegi rendszer épp azért igazságtalan, mert mindezt nem veszi figyelembe. Hogy csak egy nagyon egyszerű példával éljek: most ugyanannyit keres, aki 22, mint aki 26 órában tanít, és az sem számít, hány különböző tantárgyból kell felkészülnie a pedagógusnak az órákra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
