"Szétrúgom a hátsódat" - rejtett kamerás felvétellel buktatták le az agresszív tanárt
Többször megfenyegette tizenöt éves tanítványát egy New Jersey-i tanár.
Eduline
Többször megfenyegette tizenöt éves tanítványát egy New Jersey-i tanár. A diáknak bizonyítéka is van a történtekről, mobiltelefonjával ugyanis titokban videóra vette a szitkozódó pedagógust – írja a Daily Mail.
Julio Artuz
NBC
Julio Artuz – akit sajátos nevelési igényű diákként tartanak számon – azért rögzítette a tanár káromkodását, mert korábban senki nem hitte el neki, hogy a Bankbridge Regional School pedagógusa megfélemlíti és bántja őt az iskolában. A diák óra után megmutatta a felvételt az iskola vezetőinek, akik rögtön felfüggesztették a szitkozódó tanárt, és vizsgálatot indítottak az ügyben.
A felvétel tanúsága szerint Julio arra kérte a tanárát, ne hívja őt speciális nevelési igényű tanulónak. „Miért, mi fog történni? Azt mondom, amit mondani akarok. Ha nem tetszik, ez van” – válaszolt a tanár cifra káromkodások közepette. „Ne fenyegessen engem” – kérte ezután Julio a férfitól. „Miért, mit fogsz csinálni?” – vágott vissza a tanár, miközben közelebb sétált a fiú asztalához.
Bár először Julio szülei sem hitték el, hogyan viselkedik a pedagógus, a felvétel hatására belátták, hogy fiuknak igaza volt. „A tizenöt éves kamaszokat nem megfélemlíteni, hanem ösztönözni és bátorítani kellene az iskolában” – mondta Julio apja. Itthon vádat emeltek a diákot megpofozó kaposvári iskolaigazgató ellen – az esetről bővebben itt olvashatsz.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.