Szeptembertől nem fizeti az iskolákat Salgótarján

Salgótarján szeptembertől nem vállalja tovább az oktatási intézmények működtetését. A város úgy döntött, hogy ezen feladatok alóli felmentésre ad be kérelmet a Belügyminisztériumnak - írta a Napi Gazdaság.

  • Eduline
Shutterstock

Salgótarján önkormányzata szeptember elsejétől nem vállalja tovább oktatási intézményei működtetését. A város közgyűlése a közelmúltban úgy döntött, hogy az ezen feladatok alóli felmentésre irányuló kérelmet adnak be a Belügyminisztériumhoz - írta a Napi Gazdaság.

A lépést azzal indokolták, hogy bár a város megpróbált év közben többletforrásokat szerezni, de a költségvetés az erőfeszítések ellenére feszültségekkel terhelt. Megjegyezték azt is, hogy az oktatási intézmények működési költsége tavaly csaknem 300 millió forint volt, miközben ebből az állami hozzájárulás csupán 11,2 millió forintot tett ki.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István