A minisztériumnak és a Klebelsberg Központnak is levelet küldtek a II. kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskolába és Gimnáziumba járó diákok szülei, akik igazgatóváltástól tartanak. Az iskolát 25 éves vezető Zoltán László és az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese mellett Ferencváros alpolgármesterének tanácsadója is pályázik a posztra.
Július 10-éig kell eldőlnie, hogy ki lesz a II. kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium következő igazgatója. A pozícióra hárman adtak be pályázatot: az iskolát 25 éve vezető Zoltán László, az igazgatóhelyettes Cserfalviné Mészáros Zsuzsanna, illetve T. Zuggó Tünde, aki az elmúlt hét évben Ferencváros Fidesz-KDNP-s alpolgármesterének a tanácsadójaként dolgozott. A tantestület és a szülői közösség a jelenlegi vezetést támogatta, de mégis attól tartanak, hogy pár nap múlva új igazgatót neveznek ki az intézmény élére - írja a 444.
Zoltán László 1992-ben lett az iskola igazgatója, a szülői munkaközösség tagjainak elmondása szerint az intézmény akkor alig 200 diákkal a megszűnés felé haladt, de több mint két évtizedes munkával az iskola tantesülete elérte, hogy ma már több mint 800 diákjuk van, akik közül szinte mindenki továbbtanul. Az iskola az elsők között alakult át kéttannyelvű intézménnyé.
Amikor kiírták az igazgatóválasztást, Zoltán László ismét beadta a pályázatát, és sokáig úgy is nézett ki, hogy egyedüli indulóként futhat neki az újabb ötéves megbízatásnak. Egy héttel a határidő előtt érkezett meg T. Zuggó pályázata, akit az iskolában senki nem ismert, a város másik felében lévő önkormányzatnál dolgozik 2010 óta tanácsadóként, az alpolgármester mellett, ahol elsősorban idősügyi programokat visz. 2010 előtt valóban tanított: magyar-orosz szakos tanári végzettséggel magyar szakos tanárként 20 éven át dolgozott a XI. kerületi Széchenyi István Gimnáziumban.
A munkaközösség tagjai arról beszéltek a 444-nek, hogy az iskolában, annak ellenére, hogy szerintük T. Zuggó pályázata alapján nem tűnt igazán esélyesnek (nem volt iskolavezetési tapasztalata, 8 éve nem tanított, angolul csak társalgási szinten beszélt, így jelentkezett egy angol kéttannyelvű iskola élére), a politikai hátszél miatt mégis úgy érezték, hogy komolyan kell venni a pályázatát.
Az iskolát az elmúlt 25 évben vezető igazgató betöltötte a 65. életévét, ez pedig érv lehet a leváltásához. Kapott ugyan felmentést a nyugdíjazás alól, de az iskola vezetése a biztonság kedvéért úgy döntötött, hogy az igazgatóhelyettes, Cserfalviné Mészáros Zsuzsanna is bead egy pályázatot.
Az iskolában nagy ellenállás alakult ki a lehetséges igazgatóváltással szemben. A szülői közösség levelet és peticiót a Kliknek és az Emminek, de ezekre nem kaptak választ. Közben az iskolán belül olyan pletykák terjedtek, hogy a tanári karból többen felmondhatnak, ha távozik a jelenlegi vezetés.
A 444.hu megkereste T. Zuggó Tündét is, aki elmondta, hogy sajnálja, hogy ilyen síkra terelődött ez a történet: három évvel ezelőtt végezte el a közoktatási vezetői képzést, korábban 20 évet tanított iskolákban, minden joga és alapja megvolt ahhoz, hogy beadja a pályázatát. A politikaközeli pályáról vissza szeretne térni a szakmaibb oldalra, de pályázatához semmiféle politikai kapcsolatot nem vett igénybe, tette még hozzá.
T. Zuggó elmondta azt is, hogy elismeri a jelenlegi vezetés érdemeit, de szerinte az iskola 8-10 éve volt a csúcson, azóta nem tudtak előrelépni. Szerinte a tantestület megosztott az iskolában, nem igaz az, hogy mindenki a jelenlegi igazgató oldalán állna. Kifogásolta azt is, hogy nem kapott meg minden szükséges anyagot a pályázatához, szerinte az iskola vezetősége úgy ragaszkodik az iskolához, mintha saját tulajdona lenne. Mint elmondta, számos hiányosságot és akár törvénytelenséget is talált az iskola működése körül, pályázatának egyik fontos eleme, hogy ezeket a hiányosságokat megszüntetné. Pályázata ugyanakkor - az iskola vezetői szerint - olyan terveket is tartalmaz, amelyek már rég megvalósultak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
