Középiskolai és egyetemista diákok ezrei vonultak utcára Spanyolország több mint 40 városában csütörtökön, követelve a parlamenttől, hogy azonnal vonja vissza azokat a jogszabályokat, amelyek megalapozták az előző kormányzati ciklusban a konzervatív Néppárt (PP) által bevezetett oktatási reformot.
"Több tanár, kevesebb szenátor!", "Északról délre, keletről nyugatra, a harc folytatódik, kerül, amibe kerül!", "A munkások gyerekeit az egyetemekre, a bankárok gyerekeit a földekre dolgozni!" - egyebek mellett ezeket a feliratokat lehetett olvasni a diákok transzparensein a fővárosban tartott tüntetésen, amelyen a sajtóban megjelent becslések szerint 2-3 ezren vettek részt, míg a szervezők 20 ezer résztvevőről beszéltek.
"Akik azt mondják, hogy nincs pénz az oktatásra, azok elviszik a millióikat olyan adóparadicsomokba, mint Panama" - nyilatkozta a Ana García, megmozdulást szervező diákszakszervezet főtitkára.
A mai hazai sztrájkról itt olvashattok, a franciaországi diáklázadásokról pedig itt.
Hangsúlyozta: a középiskolásokat érintő, hivatalos megfogalmazás szerint Az oktatás minőségét javító törvény (Lomce) illetve a felsőoktatásra vonatkozó "3+2" rendelet elzárja a tanulás lehetőségét azoktól, akik nem tudják megfizetni.
"Méltó, ingyenes és minőségi közoktatást" - ezzel a felhívással hirdette meg a szakszervezet a kétnapos megmozdulást, amelynek első napján, szerdán, országszerte több közép-, és felsőoktatási intézményben sztrájkoltak a diákok.
A spanyol parlament a múlt héten szavazta meg, hogy leállítja a néppárti kormány által elindított intézkedéseket, azonban a diákok szerint ez nem elég, és követelik a jogszabályok visszavonását. Az elmúlt négy évben ez a 22-ik tüntetés az néppárti oktatási reform ellen.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
