Középiskolai és egyetemista diákok ezrei vonultak utcára Spanyolország több mint 40 városában csütörtökön, követelve a parlamenttől, hogy azonnal vonja vissza azokat a jogszabályokat, amelyek megalapozták az előző kormányzati ciklusban a konzervatív Néppárt (PP) által bevezetett oktatási reformot.
"Több tanár, kevesebb szenátor!", "Északról délre, keletről nyugatra, a harc folytatódik, kerül, amibe kerül!", "A munkások gyerekeit az egyetemekre, a bankárok gyerekeit a földekre dolgozni!" - egyebek mellett ezeket a feliratokat lehetett olvasni a diákok transzparensein a fővárosban tartott tüntetésen, amelyen a sajtóban megjelent becslések szerint 2-3 ezren vettek részt, míg a szervezők 20 ezer résztvevőről beszéltek.
"Akik azt mondják, hogy nincs pénz az oktatásra, azok elviszik a millióikat olyan adóparadicsomokba, mint Panama" - nyilatkozta a Ana García, megmozdulást szervező diákszakszervezet főtitkára.
A mai hazai sztrájkról itt olvashattok, a franciaországi diáklázadásokról pedig itt.
Hangsúlyozta: a középiskolásokat érintő, hivatalos megfogalmazás szerint Az oktatás minőségét javító törvény (Lomce) illetve a felsőoktatásra vonatkozó "3+2" rendelet elzárja a tanulás lehetőségét azoktól, akik nem tudják megfizetni.
"Méltó, ingyenes és minőségi közoktatást" - ezzel a felhívással hirdette meg a szakszervezet a kétnapos megmozdulást, amelynek első napján, szerdán, országszerte több közép-, és felsőoktatási intézményben sztrájkoltak a diákok.
A spanyol parlament a múlt héten szavazta meg, hogy leállítja a néppárti kormány által elindított intézkedéseket, azonban a diákok szerint ez nem elég, és követelik a jogszabályok visszavonását. Az elmúlt négy évben ez a 22-ik tüntetés az néppárti oktatási reform ellen.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
