A tanácskozást az Európai Bizottság magyarországi képviselete cseh, osztrák és magyar oktatáspolitikai szakértők, valamint az Emmi és az Európai Bizottság tisztviselőinek részvételével tartotta.
A főosztályvezető elmondta: nagyon sokan és keményen dolgoztak azon, hogy az eredmények javuljanak Magyarországon. De ez szisztematikus, és középtávon nem változó oktatáspolitikát igényel - mutatott rá. Kitért arra: különösen sokkoló volt legutóbb a diákok problémamegoldásban elért teljesítménye. Szavai szerint egy nagyon átfogó, és komplex intézkedéscsomagra van szükség az eredmények javulása érdekében, az állandó változások ugyanis elveszik a reformok erejét. Közölte: államilag kitűzött pedagógiai célokra és sztenderdekre, objektív külső ellenőrzésre van szükség, hogy rendszerszintű javulást lehessen elérni.
Radó Péter oktatáspolitikai szakértő azt mondta: az átlagos eredményeket jelentősen befolyásolja, hogy milyen kudarcokat "termel" a közoktatás. Szavai szerint meglepte, milyen korán következett be a teljesítmények romlása Magyarországon, nem számítottak erre. A romlás mélyére ásva az sokkolta - folytatta -, hogy az oktatás környezetében bekövetkező változások milyen azonnali és direkt hatásokat eredményeznek. Kiemelte: sokat lehet tanulni a PISA-ból, többi között azt, hogy a tantervi reformok nem érdekesek, ez a szabályozási forma annyira legyengült, hogy semmilyen hatással nincs az eredményességre.
Brassói Sándor szerint az nem állja meg a helyét, hogy egy ilyen nagy mintán bármely oktatáspolitikai változás gyors eredményt produkáljon. Nem gondolja, hogy egy oktatáspolitikai irányváltásból ez következik, pláne ilyen hamar - jegyezte meg. Az igaz lehet, hogy az oktatás finanszírozásában és a családok hátterében jelentős változások következtek be a gazdasági válság nyomán - közölte.
Michael Teutsch, az Európai Bizottság országelemzésekért felelős munkatársa kiemelte: a PISA nem megoldás, csak képet ad az adott helyzetről, a politika feladata, hogy az oktatást szabályozza. Az eredményeket elemezve közös pontként említette a társadalmi-gazdasági háttér befolyásoló hatását. Magyarországon azt látni: valami gond van, valami nem stimmel, a legtöbb mutató romlik, míg a többi államban megtalálják a megfelelő irányt a diákok - jegyezte meg.
Florian Sobanski, az osztrák oktatási minisztérium képviselője azt mondta: a legutóbbi eredmények náluk már rendben voltak, és egyfajta trendváltozást látnak a 2009-es évhez képest. Reményeik szerint az oktatás egyre jobb irányba halad Ausztriában. A tanároknak minden gyermekkel foglalkozniuk kell függetlenül az eredményektől - állapította meg.
Jana Sraková, a prágai Károly egyetem professzora rámutatott: a PISA-felmérés eredményeit nem lehet csak a bevezetett politikai intézkedések alapján mérlegre tenni. Egyenlőtlenségek vannak a cseh oktatási rendszerben is - mondta, hozzátéve: észre kell venni, hogy a diákok egyharmada rossz családi környezetből érkezett.
2009-ben hasonló helyzetben voltak, mint Magyarország - jelezte, majd közölte: a következő felmérés eredményei már javultak. Azt javasolta, hogy Magyarország várja meg a következő felmérés eredményeit, és "ne vesse alá magát a sokkos állapotnak".
Sokszor a források rendelkezésre állnak, csak nem sikerül bölcsen elkölteni - közölte. Hozzátette: hisz abban, hogy az óvodai és az általános iskola alsó tagozatára kell koncentrálni.
Szűcs Tamás, a bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte: hagyományt kívánnak teremteni a tanácskozással és az elkövetkező egy évben az Európai 2020 stratégia különböző témáit járják körül a régió tagállamainak szemszögéből. Cél szakmai párbeszéd kezdeményezése, a jó gyakorlatok széles körű elterjesztése - jelezte. A résztvevőket indokolva elmondta: a legutóbbi felmérésben az osztrák és a cseh diákok javuló teljesítményt mutattak, míg a magyar diákoké romlott.
A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott legfrissebb 2012-es PISA-felmérés adatai szerint olvasás terén 2,1, a matematika területén 5,8, a természettudományokat illetően pedig 3,9 százalékponttal emelkedett Magyarországon 2009 óta azon 15 éves diákok aránya, akik a program által felállított hatfokozatú skálán kettesnél rosszabbul teljesítettek. Az olvasás terén 19,7 százalék, a matematikában 27,1 százalék, a természettudományok terén pedig 18 százalék azok aránya, akik nem érték el a kettes szintet. A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg. Ennek keretében az olvasás-szövegértés, a matematika és természettudományok területén mérik a diákok - főként a gyakorlati - ismereteit.
