Rosszult tudta Rétvári, hogy sztrájkolhatnak-e a tanárok

Az államtitkár azt mondta, hogy a szakszervezetek 2013-ban lemondtak a sztrájkjogukról egy megállapodás keretében.

  • Eduline

A Pedagógusok Sztrájkbizottsága a 2016. április 20-ára meghirdetett egész napos sztrájk előkészítését folytatja, mivel - Rétvári Bence államtitkár kijelentésével ellentétben - annak nincs akadálya - írják közleményükben. Az államtitkár 2016. április 13-án reggel, az M1 aktuális csatornán jelezte, hogy egy 2013-as megállapodásban a PSZ lemondott a munkabeszüntetés jogáról bizonyos változtatásokért cserébe

Rétvári nem csak ezt mondta, furcsa matematikai levezetéssel magyarázta, hogy jóval többet költ a kormány az oktatósra.

A Kormány és a Pedagógusok Sztrájkbizottsága között 2013-ban létrejött megállapodás szerint a sztrájkbizottság lemond a sztrájk megszervezéséről, de kizárólag a megállapodásban foglaltak kikényszerítésére. Akkor többek között arról egyeztek meg, hogy a kormány nem fog nagy számú elbocsátásokba az államosítás után, cserébe a szakszervezet sem kezd sztrájkba.

A jelenlegi sztrájkköveteléseket azonban a 2013-ban kötött megállapodás nem tartalmazza, vagyis a 2016. április 20-ára meghirdetett sztrájk szervezésnek nincs akadálya.

A sztrájk jogszerű.

- írják. Hozzáteszik, hogy a kormány és a Pedagógusok Sztrájkbizottsága 2016. április 11-én, hétfőn tartott tárgyalási napján Palkovics László államtitkár kijelentette, hogy a Kormány nem tekinti felbontottnak a 2013-ban kötött megállapodást, mint ahogyan a sztrájkbizottság sem.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.