Egyre több pedagógus fásult és közönyös - nyilatkozta a 168 órának L. Ritók Nóra művészetpedagógus, aki szerint a portfólió alapján lehetetlen megítélni a tanárok és tanítók munkáját.
„Rémülten nézem, mivé lett a pedagógustársadalom. Egyszerűen nem értem, hogy minden letuszkolható a torkukon. Ha kell, imádkoznak, ha kell, testnevelésórát tartanak a folyosón, turulmadárról tanítanak rovásírással. Nagy részük fásult lett, közönyös. Sokszor még azt sem merik megtenni, hogy lájkoljanak egy nekik tetsző, kritikus oktatáspolitikai cikket” – mondta L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, a Nyomor széle blog szerzője a 168 órának.
A pedagógus szerint a tanári portfóliók alapján lehetetlen objektíven megítélni egy pedagógust. „Ha majd egy tanfelügyelő bemegy egy kilencven százalékban hátrányos helyzetű és funkcionális analfabéta gyerekeket oktató pedagógus órájára, azt látja, a tanár eszköztelen. Mert a gyerekek tíz percig is képtelenek figyelni, vagy még hetedikben sem tudnak olvasni. Ebből mi következik? Az, hogy a tanár rosszul dolgozik? Vajon a tanfelügyelő elbír-e harminc túlkoros, halmozottan hátrányos helyzetű, szegregációban élő gyerekkel?” – kérdezte.
Hozzátette: valóban nehéz korrekt, pontos módszert találni a pedagógusok munkájának értékelésére. „Több kísérlet is volt már erre a hagyományos minőségbiztosítás rendszerén belül. A közoktatásban rég bevezették az önértékelést, valamint az intézmény- és vezetői értékelést. Ez egy idő után sajnos sematikussá vált, nem kezelte az új problémákat. Aztán volt az önképzést segítő rendszer, ami frissítette, bővítette a pedagógus tudását, de ez sem bizonyult nyomon követhetőnek. Később ingyenes továbbképzési csomagokat kaptak az intézmények, ám nem történt mérés ezek beépülésére sem” – mondta, hozzátéve: ma azt tartják az igazán sikeres pedagógusnak, aki gondozza a tehetséget, versenyeztet, kiemelkedő eredményeket mutat fel, erre azonban egy borsodi, egy bihari vagy egy baranyai kis faluban dolgozó tanárnak, tanítónak esélye sincs.
L. Ritók Nóra szerint a Nemzeti alaptantervtől kezdve a portfólió koncepciójáig mindent „titokzatos szakértői csoportok” dolgoztak ki, miközben nevesíthetők azok a felkészült, közismert szakemberek, akik kiszorultak ebből a körből.
„Egyre jellemzőbb a befogom a fülem, nem figyelek oda, csak tudjam le valahogy a negyvenöt percet mentalitás. Ez óriási tragédia, a tanítás örömét veszi el. Normális az, hogy igazgatóknak – meggyőződésük ellenére – pozitív tartalmú jelentéseket kell írniuk az egész napos iskola beválásáról? És rendben van, hogy megfenyegetik azt, aki a sajtóhoz mer fordulni? Inkább hallgatnak, mert féltik az állásukat. Rengetegen mennek táppénzre, meggyőződésem, hogy egy részük az átalakítás körüli őrületbe betegszik bele. Mert ezt nem lehet sokáig bírni” – mondta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
