Egyre több pedagógus fásult és közönyös - nyilatkozta a 168 órának L. Ritók Nóra művészetpedagógus, aki szerint a portfólió alapján lehetetlen megítélni a tanárok és tanítók munkáját.
„Rémülten nézem, mivé lett a pedagógustársadalom. Egyszerűen nem értem, hogy minden letuszkolható a torkukon. Ha kell, imádkoznak, ha kell, testnevelésórát tartanak a folyosón, turulmadárról tanítanak rovásírással. Nagy részük fásult lett, közönyös. Sokszor még azt sem merik megtenni, hogy lájkoljanak egy nekik tetsző, kritikus oktatáspolitikai cikket” – mondta L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, a Nyomor széle blog szerzője a 168 órának.
A pedagógus szerint a tanári portfóliók alapján lehetetlen objektíven megítélni egy pedagógust. „Ha majd egy tanfelügyelő bemegy egy kilencven százalékban hátrányos helyzetű és funkcionális analfabéta gyerekeket oktató pedagógus órájára, azt látja, a tanár eszköztelen. Mert a gyerekek tíz percig is képtelenek figyelni, vagy még hetedikben sem tudnak olvasni. Ebből mi következik? Az, hogy a tanár rosszul dolgozik? Vajon a tanfelügyelő elbír-e harminc túlkoros, halmozottan hátrányos helyzetű, szegregációban élő gyerekkel?” – kérdezte.
Hozzátette: valóban nehéz korrekt, pontos módszert találni a pedagógusok munkájának értékelésére. „Több kísérlet is volt már erre a hagyományos minőségbiztosítás rendszerén belül. A közoktatásban rég bevezették az önértékelést, valamint az intézmény- és vezetői értékelést. Ez egy idő után sajnos sematikussá vált, nem kezelte az új problémákat. Aztán volt az önképzést segítő rendszer, ami frissítette, bővítette a pedagógus tudását, de ez sem bizonyult nyomon követhetőnek. Később ingyenes továbbképzési csomagokat kaptak az intézmények, ám nem történt mérés ezek beépülésére sem” – mondta, hozzátéve: ma azt tartják az igazán sikeres pedagógusnak, aki gondozza a tehetséget, versenyeztet, kiemelkedő eredményeket mutat fel, erre azonban egy borsodi, egy bihari vagy egy baranyai kis faluban dolgozó tanárnak, tanítónak esélye sincs.
L. Ritók Nóra szerint a Nemzeti alaptantervtől kezdve a portfólió koncepciójáig mindent „titokzatos szakértői csoportok” dolgoztak ki, miközben nevesíthetők azok a felkészült, közismert szakemberek, akik kiszorultak ebből a körből.
„Egyre jellemzőbb a befogom a fülem, nem figyelek oda, csak tudjam le valahogy a negyvenöt percet mentalitás. Ez óriási tragédia, a tanítás örömét veszi el. Normális az, hogy igazgatóknak – meggyőződésük ellenére – pozitív tartalmú jelentéseket kell írniuk az egész napos iskola beválásáról? És rendben van, hogy megfenyegetik azt, aki a sajtóhoz mer fordulni? Inkább hallgatnak, mert féltik az állásukat. Rengetegen mennek táppénzre, meggyőződésem, hogy egy részük az átalakítás körüli őrületbe betegszik bele. Mert ezt nem lehet sokáig bírni” – mondta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
