Kemény kritika Hoffmannéknak: "rémülten nézem, mivé vált a pedagógustársadalom"

Egyre több pedagógus fásult és közönyös - nyilatkozta a 168 órának L. Ritók Nóra művészetpedagógus, aki szerint a portfólió alapján lehetetlen megítélni a tanárok és tanítók munkáját.

  • Eduline

„Rémülten nézem, mivé lett a pedagógustársadalom. Egyszerűen nem értem, hogy minden letuszkolható a torkukon. Ha kell, imádkoznak, ha kell, testnevelésórát tartanak a folyosón, turulmadárról tanítanak rovásírással. Nagy részük fásult lett, közönyös. Sokszor még azt sem merik megtenni, hogy lájkoljanak egy nekik tetsző, kritikus oktatáspolitikai cikket” – mondta L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, a Nyomor széle blog szerzője a 168 órának.

A pedagógus szerint a tanári portfóliók alapján lehetetlen objektíven megítélni egy pedagógust. „Ha majd egy tanfelügyelő bemegy egy kilencven százalékban hátrányos helyzetű és funkcionális analfabéta gyerekeket oktató pedagógus órájára, azt látja, a tanár eszköztelen. Mert a gyerekek tíz percig is képtelenek figyelni, vagy még hetedikben sem tudnak olvasni. Ebből mi következik? Az, hogy a tanár rosszul dolgozik? Vajon a tanfelügyelő elbír-e harminc túlkoros, halmozottan hátrányos helyzetű, szegregációban élő gyerekkel?” – kérdezte.

Hozzátette: valóban nehéz korrekt, pontos módszert találni a pedagógusok munkájának értékelésére. „Több kísérlet is volt már erre a hagyományos minőségbiztosítás rendszerén belül. A közoktatásban rég bevezették az önértékelést, valamint az intézmény- és vezetői értékelést. Ez egy idő után sajnos sematikussá vált, nem kezelte az új problémákat. Aztán volt az önképzést segítő rendszer, ami frissítette, bővítette a pedagógus tudását, de ez sem bizonyult nyomon követhetőnek. Később ingyenes továbbképzési csomagokat kaptak az intézmények, ám nem történt mérés ezek beépülésére sem” – mondta, hozzátéve: ma azt tartják az igazán sikeres pedagógusnak, aki gondozza a tehetséget, versenyeztet, kiemelkedő eredményeket mutat fel, erre azonban egy borsodi, egy bihari vagy egy baranyai kis faluban dolgozó tanárnak, tanítónak esélye sincs.

Stiller Ákos

L. Ritók Nóra szerint a Nemzeti alaptantervtől kezdve a portfólió koncepciójáig mindent „titokzatos szakértői csoportok” dolgoztak ki, miközben nevesíthetők azok a felkészült, közismert szakemberek, akik kiszorultak ebből a körből.

„Egyre jellemzőbb a befogom a fülem, nem figyelek oda, csak tudjam le valahogy a negyvenöt percet mentalitás. Ez óriási tragédia, a tanítás örömét veszi el. Normális az, hogy igazgatóknak – meggyőződésük ellenére – pozitív tartalmú jelentéseket kell írniuk az egész napos iskola beválásáról? És rendben van, hogy megfenyegetik azt, aki a sajtóhoz mer fordulni? Inkább hallgatnak, mert féltik az állásukat. Rengetegen mennek táppénzre, meggyőződésem, hogy egy részük az átalakítás körüli őrületbe betegszik bele. Mert ezt nem lehet sokáig bírni” – mondta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.