Az elmúlt négy és fél évben a pedagógusok kapták a legnagyobb béremelést az államtól, mivel ők szolgálják a nemzet hosszú távú tudását – jelentette ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára az M1 Ma reggel című pénteki műsorában. Rétvári szerint az oktatásra jövőre az ideinél több pénz jut.
Rétvári Bence szerint nem csak Magyarországon kapták a legtöbbet a pedagógusok, de Európában sem volt olyan ország, ahol ilyen mértékben növelték volna a keresetüket - írja a hirado.hu. Mennyit keresnek szeptember óta a tanárok? Itt nézhetitek meg, a pályakezdők fizetését pedig itt találjátok.
Az államtitkár szerint az oktatásra az ideinél több pénz jut 2015-ben a költségvetésben. nagyobb a 2015-ös költségvetésben. A pedagógusok béremelése folytatódik, ami önmagában 38 milliárd forint pluszkiadás a büdzsén belül, a középfokú oktatásra az idei 196 milliárd után jövőre 209 milliárd jut, a felsőoktatásban plusz 7 milliárd jelenik meg, a kutatás-fejlesztési és innovációs alap pedig új költségvetési sor lesz, amelyben 70 milliárd nemzeti és 100 milliárd forint európai uniós forrás jelenik meg – mondta. Mégsem a minimálbérhez kötnék a tanárok illetményalapját: a PDSZ szerint akár sztrájkra is szükség lehet.
Rétvári szerint az oktatáshoz lazán kapcsolódó területeken is növekszik a keret, az iskolai étkeztetésre például kétszer annyit költ a kormány jövőre, mint négy és fél évvel ezelőtt, tavalyhoz képest pedig 3 milliárddal többet – tette hozzá. A tanárok szerint viszont a költségvetés ilyen formában katasztrofális helyzetbe hozza a köznevelés teljes rendszerét, és lehetetlenné teszi a szegénységből való kitörést. A Pedagógusok Szakszervezete szombaton a fővárosban tüntet: erről itt olvashattok.
Az államtitkár szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozása a középiskolák közötti különbségek csökkentését célozta, és ezért volt szükség a modern tankönyvek kikísérletezésére is. A pedagógusok munkanaplóban jelzik vissza a diákok tapasztalatait, de a megújítási folyamatba be lettek vonva az érintett szakemberek és szakértők is. A tudáshoz való szélesebb hozzáférést mutatja, hogy a könyvek felkerültek az internetre, ugyanakkor 650-700 ezer diáknak jövőre is ingyenesen lesz tankönyve – tette hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
