Gimnazisták segíthetnek a hosszabb ideje kórházban fekvő gyerekeknek, hogy ne maradjanak le az iskolában. A KórházSuli kezdeményezés eddig egyedülálló Magyarországon.
A kórházakban általában csak egy kórházpedagógus dolgozik, akinek az a feladata, hogy segítsen az ott fekvő diákoknak a tanulásban, hogy ne maradjanak le az iskolában. Azonban nincs olyan polihisztor, aki első osztálytól tizenkettedikig minden tantárgyat meg tudna tanítani – írta a dívány.hu.
Ez adta az ötletet a KórházSuli programjához. Ennek az a lényege, hogy a hónapokig kórházban fekvő gyerekeknek készítenek tananyagot a gimnazisták. A programot Prievara Tibor, a Tanárblog szerzője találta ki, elindították az e-study group app készítő oldalt, ahol lelkes gimnazisták ki tudják dolgozni a szükséges tananyagot oktató alkalmazásokat.
A programban mindig az aktuális igényre adnak választ, egyszerűbben: mindig az éppen szükséges és hiányzó tananyagot készítik el. Amikor bekerül a kórházba a beteg gyerek, a kórházpedagógus felveszi vele a kapcsolatot. Amikor pedig kiderül, hogy milyen oktatóanyagra van szükség, a kórházpedagógus ezt jelzi Prievara csapatának, ők pedig a velük kapcsolatban álló gimnáziumok felé továbbítják a kérést. Valamennyi együttműködő gimnáziumban van egy szervező tanár, aki koordinálja és segíti a diákok munkáját, kiosztja a feladatokat, szükség esetén megmutatja, hogy hogyan működik az app készítő program. Az elkészült appokat szaktanár lektorálja.
Ez után jön a nehéz része, amikor már nem elég a gimnazistának a számítógép előtt okosnak lenni, hanem „terepre” kell menni. Az app készítője ugyanis bemegy a kórházba, és egy tableten megmutatja a beteg gyereknek, hogy hogyan kell azt alkalmazni, mit kell csinálni. Erre a találkozásra egyébként szakember készíti fel a gimnazistákat, nem csak úgy bedobják őket a mélyvízbe. Prievara azt mondja, valójában itt látják a diákok, hogy milyen fontos és hasznos a munkájuk, és hogy tényleg tettek valamit egy másik emberért.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
