Pontosan ezt okozzák az érettségi új szabályai

Diákok mesélnek arról, milyen problémákat okoz számukra, hogy a kormány nem hallgatott a tiltakozó hangokra, és a szakgimiseknek néhány hónap alatt kell felkészülniük egy új érettségi vizsgára.

  • Eduline

Eddig is sokat lehetett hallani arról, hogy szakgimnáziumi tanulók aláírásgyűjtésbe kezdtek az új érettségi szabályok ellen tiltakozva, most az Abcúg riportjában megszólalnak azok a diákok, akik elkezdték a tiltakozást.

Mint bizonyára emlékeztek rá, idéntől a szakgimikben ötödik érettségi tárgyként csak abból a szakmacsoportból választhatnak, amelyre az iskolájuk szakosodott. Ráadásul a pontos követelményeket is csak a tavalyi év legvégén ismerhették meg, így maradt pár hónapjuk felkészülni.

 

Eldőlt: nem változtat a kormány a szakmai érettségi szabályain

A diákok most arról beszélnek, milyen konkrét nehézségeket jelent számukra a szabályváltozás, és hogy miért nem írták sokan alá a petíciót annak ellenére, hogy egyetértettek az üggyel.

A petíció a cikkben megszólaló Bárkay Gergely és Szabó Krisztián iskolájából, az újpesit Kozma Lajos Faipari Szakközépiskolából indult, megfogalmazásában pedig Sulyok Blanka, az iskola tanára és a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője segített nekik.

A teljes riportot az Abcúgon olvashatjátok el.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde