Pokorni Zoltán szerint a politikusok bár támogatják a szakképzést, azért a saját gyerekeiknek mégis érettségit és diplomát akarnak. Arra is kitért, hogy "politikai és szakmai gyávaság", hogy nem csökkentik a tananyag mennyiségét.
Pokorni Zoltán a Corvinus Rajk László Szakkollégiumában tartott beszélgetésen azt mondta, az oktatási rendszer fő baja a szétaprózottság. Szerinte túl sok a kis iskola, ahol nincs megfelelő technikai háttér, fejlesztő pedagógus, esetleg pszichológus, és ahonnan a tehetősebb vagy középosztálybeli szülők elviszik a gyerekeiket a városok jó nevű iskoláiba. Ezáltal pedig kialakult egy szegregáló iskolarendszer, ahol „gettószerű zárványként szocializálódik a hátrányos helyzetű, rossz szociológiai státuszú családok gyerekeinek a tömege” – írta a Népszabadság.
Pokorni szerint erre akart megoldást találni a kormány a Klik életre hívásával, ám úgy véli, nem jól nyúltak a problémához, mert ott is a Klikhez csatolták az iskolafenntartás jogát, ahol erre egyáltalán nem volt szükség. „Kicsit ironizálva, azt a nénit is átkísérte a zebrán, aki nem akart átmenni” – ütötte el viccel pártja ballépését.
Pokorni Zoltán azt mondta, a pedagógiai kultúrán is változtatni kellene, mert iszonyatosan magasak a gyerekekkel szemben támasztott követelmények, és nagyon sokrétű a tananyag. „Politikai és szakmai gyávaság, hogy nem mernek szelektálni az átadandó tudás között, mert Magyarországon a Mengyelejev-táblázat még fel nem fedezett elemeinek tulajdonságaitól a devizaalapú hitel jellemzőin keresztül az emberi jogok ismeretéig mindent tudni kell” – fejtette ki véleményét.
Az egykori oktatási miniszter szerint a sokadik nagy hiba a szakmunkásképzés preferálása volt. „A gazdasági kamara vezetői, nagyvállalkozó körök vezetői kezdik el mondani, hogy minek annyi érettségizett. Ez öngyilkos irány. És mindezt támogatják politikus társaim, de csak addig, amíg az ő gyerekük nem kerül sorra, mert ő azért érettségizzen le, járjon egyetemre” – tette hozzá indulatosan.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
