Pokorni Zoltán szerint a politikusok bár támogatják a szakképzést, azért a saját gyerekeiknek mégis érettségit és diplomát akarnak. Arra is kitért, hogy "politikai és szakmai gyávaság", hogy nem csökkentik a tananyag mennyiségét.
Pokorni Zoltán a Corvinus Rajk László Szakkollégiumában tartott beszélgetésen azt mondta, az oktatási rendszer fő baja a szétaprózottság. Szerinte túl sok a kis iskola, ahol nincs megfelelő technikai háttér, fejlesztő pedagógus, esetleg pszichológus, és ahonnan a tehetősebb vagy középosztálybeli szülők elviszik a gyerekeiket a városok jó nevű iskoláiba. Ezáltal pedig kialakult egy szegregáló iskolarendszer, ahol „gettószerű zárványként szocializálódik a hátrányos helyzetű, rossz szociológiai státuszú családok gyerekeinek a tömege” – írta a Népszabadság.
Pokorni szerint erre akart megoldást találni a kormány a Klik életre hívásával, ám úgy véli, nem jól nyúltak a problémához, mert ott is a Klikhez csatolták az iskolafenntartás jogát, ahol erre egyáltalán nem volt szükség. „Kicsit ironizálva, azt a nénit is átkísérte a zebrán, aki nem akart átmenni” – ütötte el viccel pártja ballépését.
Pokorni Zoltán azt mondta, a pedagógiai kultúrán is változtatni kellene, mert iszonyatosan magasak a gyerekekkel szemben támasztott követelmények, és nagyon sokrétű a tananyag. „Politikai és szakmai gyávaság, hogy nem mernek szelektálni az átadandó tudás között, mert Magyarországon a Mengyelejev-táblázat még fel nem fedezett elemeinek tulajdonságaitól a devizaalapú hitel jellemzőin keresztül az emberi jogok ismeretéig mindent tudni kell” – fejtette ki véleményét.
Az egykori oktatási miniszter szerint a sokadik nagy hiba a szakmunkásképzés preferálása volt. „A gazdasági kamara vezetői, nagyvállalkozó körök vezetői kezdik el mondani, hogy minek annyi érettségizett. Ez öngyilkos irány. És mindezt támogatják politikus társaim, de csak addig, amíg az ő gyerekük nem kerül sorra, mert ő azért érettségizzen le, járjon egyetemre” – tette hozzá indulatosan.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
