Elfogadhatatlannak tartja a költségvetési egyenlegjavító program pedagógusokat sújtó intézkedését a Magyar...
Elfogadhatatlannak tartja a költségvetési egyenlegjavító program pedagógusokat sújtó intézkedését a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ), a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) pedig parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi.
Az MKSZSZ-t meglepte a pedagógus-életpályamodell elhalasztására vonatkozó bejelentés - olvasható az érdekképviselet elnökének keddi közleményében. Tóth József emlékeztet rá, hogy a júniusi pedagógustüntetés követelései között szerepelt a közszféra egészére vonatkozó 20 százalékos béremelés, ami a demonstrációt akkor bírálók szerint kevesebb volt, mint amennyit a kormány a pedagógus-életpályamodellel kapcsolatban adni kívánt.
A közlemény szerint a pedagógusoknak még a túlórákkal együtt is "megváltást jelentett volna" az életpályamodell által felkínált többletpénz. A miniszteri bejelentés azonban "mézesmadzaggá silányította a pedagógus-életpályamodellt".
Tőrös Szilárd, az FDSZ elnöke felhívással fordul a parlamenti képviselőkhöz, hogy rendkívüli ülésen tekintsék át a nemzeti köznevelési törvény előkészítését és a fenntartói státus változtatásának várható hatásait. Az FDSZ keddi állásfoglalásában javasolja, hogy állítsanak fel az ügyben egy parlamenti vizsgálóbizottságot.
Az FDSZ a gyakorlóiskolák révén mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban érdekelt, ezért - mint írták - sajnálják, hogy nem hívták meg a szervezetet a köznevelés átalakításáról, illetve szakmai testületeinek újraszabályozásáról szóló egyeztetésre. Az érdekképviselet elnöke aggodalmasnak tartja, hogy az oktatási kormányzat a gyakorló iskolák ügyét a tanév kezdetéig nem rendezte megnyugtatóan.
Matolcsy György múlt pénteken jelentette be, hogy a kormány a jövő évi hiánycél eléréséhez 397 milliárd forintos egyenlegjavító programot hajt végre. Ennek egyik elemeként a kormány a pedagógusok bérének emelését jövő szeptemberről 2014 januárjára halasztja.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány a pedagógusok 2013. szeptember 1-jével tervezett béremelésének elhalasztásával próbálja betömni a jövő évi költségvetésen keletkezett lyukakat. Az érdekképviselet arra kérte a kormányt: gondolja át a köznevelési törvény további rendelkezései bevezetésének az elhalasztását is.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hétfőn jelentette be, hogy sztrájkbizottság létrehozását kezdeményezik. A PSZ elnöke ezen a héten egyeztet a kérdésben a PDSZ elnökével, és tárgyalnak a közoktatás többi ágazati szakszervezetével is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
