Az iparkamara elnöke csak más gyerekét küldené szakképzőbe?

Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Hír TV Egyenesen című műsorában kapta meg a kérdést, hogy a gyerekeit szakiskolába, vagy gimnáziumba íratja majd.

  • Eduline
Hír TV

"Nem akarok álságos lenni, nyilván a lehetőségei adottak. Nálunk a családban van egy szabály, egy órán át nem beszélünk magyarul. Ha nem angolul válaszol, nem értem meg őt. Ezt megtehetjük, nyilván a magyar családok többségében nem így van." - kezdte a választ az iparkamara elnöke, aki tegnap az ATV-ben "old-style" gondolkodásnak nevezte, hogy sokan gimnáziumba, aztán egyetemre küldenék a gyerekeiket.

Az iparkamarai elnök kisebbik gyerekével kapcsolatban azt mondta, "szerintem ő magas szintű szakmunkásképző irányába fog mozdulni", bár ezt nem fejtette ki bőven. Tehát nem tudtuk meg, hogy Parragh három gyereke közül lesz-e, aki nem gimnáziumi képzésben, aztán a felsőoktatásban vesz részt, amolyan "old-style" módon.

Parragh múlt héten azzal keltett felháborodást, hogy arról beszélt, a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat, ami szerinte óriási hiba. Az elnök szerint erős a gimnáziumok elszívó hatása, ezért nem népszerűek a szakképzést biztosító intézmények.

A lényeg az 5. perc környékén kezdődik.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.