A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem igaz, hogy gyatra minőségű oktatás folyt az elmúlt...
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem igaz, hogy gyatra minőségű oktatás folyt az elmúlt években Magyarországon. Mendrey László PDSZ-elnöke pénteken a témában tartott sajtótájékoztatója után az MTI-nek arról beszélt, nem állják meg a helyüket, és a pedagógusokra nézve dehonesztálók azok a megállapítások, amelyek a magyar oktatást rossz színben tüntetik fel.
Utalt Orbán Viktor egyik karácsony előtti interjújára, melyben a miniszterelnök az elmúlt két - két és fél év legjelentősebb átalakításának az oktatást nevezte, és ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt években a közoktatás egyre romló teljesítményt mutatott, továbbá a felsőoktatásból tömegével kerültek ki olyan diplomások, akiknek az oklevele használhatatlan volt. Mendrey László szerint a kormányfő szavaival a pedagógusok munkájukat becsüli le, illetve alázza meg.
Felvetette, ha igaz lenne, hogy a felsőoktatásból használhatatlan diplomákkal kerülnek ki a fiatalok, akkor mi szükség van a hallgatói szerződésekre, hiszen azokkal külföldön sem lehetne állást találni. A PDSZ-elnök szerint azonban a valóság az, hogy a fiatalok külföldön találják meg a boldogulásukat.
A PDSZ-elnök utalt a nyolc évvel korábbi PISA-jelentésre (nemzetközi tanulói vizsgálat) is, melyből kiderült, hogy olvasási, szövegértési és matematikai kompetenciák terén nagy volt Magyarország lemaradása. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az azóta eltelt időszakban az utolsó harmadból az első ötödbe került a magyar közoktatás, ez pedig azt jelezi, hogy "tételesen nem igaz", hogy gyatra minőségű oktatás folyt volna Magyarországon.
Mendrey László szerint ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne javítani a rendszeren, de - mint mondta - olyan mértékű totális irányváltás, mint amit a kormányzat tervez, nem indokolt. Úgy vélte, a változtatás eredményei rövidtávon semmiképpen nem olyanok lesznek, mint amire a kormányzat számít.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
