Mind az idei, mind a jövő évre biztosított az alapítványi iskolák pedagógusainak bérkifizetése - szögezte le az...
Mind az idei, mind a jövő évre biztosított az alapítványi iskolák pedagógusainak bérkifizetése - szögezte le az oktatásért felelős államtitkárság szerdán közleményében. Mint kifejtették: a fedezetet idén is tartalmazza az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezeti költségvetése, és a jövő évben szintén szerepel a jelenlegi finanszírozásnak megfelelő, változatlan nagyságrendű összeg. A tanév rendjének biztosítása, a biztonságos rendszerfenntartás érdekében mindössze a kifizetés módszerével kapcsolatban folynak egyeztetések.
Kitértek arra is: a kormány elismeri és nagyra értékeli az alapítványi és magániskolákban folyó, a hátrányos gyerekek felzárkóztatását, tehetséggondozását szolgáló áldozatkész pedagógiai tevékenységét, álláspontja szerint munkájukra továbbra is szükség van. Az oktatási államtitkárság arra kérte az alapítványi iskolák igazgatóit, tanárait: ne higgyenek az alaptalan riogatásnak.
Érdemi változást sürgetett az alapítványi iskolák finanszírozásában az Alapítványi Összefogás; a tömörülés Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének címzett levelét október 16-án juttatta el az MTI-nek. A levélben az érintettek nevében kiemelték: nagy aggodalommal tekintenek a 2013-as évre, mivel nem látják megnyugtatónak az alapítványi iskolák helyzetét.
A levélben kitértek arra is, hogy ha nem lesz érdemi változtatás, nem vonják be intézményeiket a konzultációkba, és a költségvetésben nem találják meg a szektor a számára fontos forrásokat, az utcára kell vonulniuk, hogy demonstrálják: nekik is fontos a munkahelyük és az iskolájuk.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
