A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) a köznevelési törvény módosítását, az eddigi maximális...
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) a köznevelési törvény módosítását, az eddigi maximális osztálylétszámtól való eltérés lehetőségét kezdeményezi az általános iskolai túljelentkezések kezelése érdekében.
Marekné Pintér Aranka, a központ elnöke csütörtökön az MTI-nek elmondta: elsősorban a fővárosból és az agglomerációból érkezett jelzés, hogy problémát okoz az általános iskolákban a túljelentkezés, nincs elegendő hely.
Ennek oka, hogy sok szülő szívesen tartotta vissza gyermekét hétéves koráig az óvodában, ugyanakkor új törvényi szabályozásként belép a hatéves kortól való iskolába lépés kötelezettsége. Ezért tapasztalható az elsőévesek számában növekedés - mutatott rá.
Az elnök elmondta: a köznevelési törvény módosítását kezdeményezik, annak a korábban a szabályozásban már szereplő passzusnak a beemelését, amely lehetővé teszi, hogy az intézményfenntartók oktatásszervezési okok esetén a maximális osztálylétszámtól 20 százalékkal eltérjenek.
Ez azt jelenti, hogy 27 helyett akár 32 gyerekkel is indulhatnának osztályok - magyarázta Marekné Pintér Aranka, hozzátéve: ez már segítséget jelenthetne az elhelyezésben.
Arról, hogy hány elsős várható az új tanévben, elmondta: részleges adataik vannak, a fővárosban a létszám 20 ezer körül lesz, de pontos adatok csak az április 8-9-ei beiratkozások után várhatók. Lehetnek ugyanis olyan gyermekek, akik nem iskolaérettek, és nem kezdhetik meg az első osztályt szeptemberben.
Az elnök a minőség esetleges romlását firtató kérdésre kifejtette: a nagy népszerűségnek örvendő kéttannyelvű iskolákban sok tárgyat csoportbontásban tanítanak, így ott nem jelentkezik hátrány. Az ősszel életbe lépő köznevelési törvény a pedagógiai asszisztensek számát 100 tanulónként egyben határozza meg, és ez a módszertani segítség tudja kezelni a felmerülő kérdéseket. Jelezte: határtalanul nem lehet a diákok számát duzzasztani, és 40 fős osztályok nem lehetnek.
Marekné Pintér Aranka a gyermekek felvételéről elmondta: egy iskolát lehet megjelölni, ahová menni szeretne a diák, és az igazgató dönt a felvételről. Ha oda nem kerülne be, akkor a saját, lakóhely szerinti körzetében kell elhelyezni. Ha helyhiány lép fel, akkor az érintettek között sorsolás útján dönt az igazgató. Elsőbbséget élveznek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, és sorsolás nélkül felvehető a sajátos nevelési igényű diák, illetve akinek különleges helyzete ezt indokolja. Ilyen lehet az, hogy a szülő, a testvér tartósan beteg vagy fogyatékkal él, a testvér az adott intézménybe jár, a szülő munkahelye az adott körzetben vagy egy kilométeren belül van - sorolta.Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
