Kudarcot vallottak az olasz és roma diákokkal indított vegyes osztályok az északolasz Landiona településén, ahol az...
Kudarcot vallottak az olasz és roma diákokkal indított vegyes osztályok az északolasz Landiona településén, ahol az olasz gyerekeket szüleik kivették az iskolából. Máshol a bevándorló gyerekek száma jelent gondot.
Feszültség övezte a szerdán kezdődő tanévet a 600 lakosú piemonti Landionában, ahol az általános iskolában csak a roma gyerekek maradtak. Az olasz diákokat szüleik átíratták a szomszéd település iskolájába.
12 olasz gyerek hagyta el az iskolát, 25 cigány kisdiák maradt, de közülük csak hatan járnak rendszeresen iskolába - jelentette a Corriere della Sera napilap. "Túl sok a roma. A roma családok a menzát sem fizetik" - mondták az olasz szülők, akik szerint nem a romákat, az olasz gyerekeket diszkriminálják.
Marisa Albertini polgármester csütörtökön tagadta, hogy diszkrimináció történt volna a településen húsz éve élő cigányokkal szemben. Szerinte a szülők egyszerűen iskolát váltottak. Arra emlékeztetett, hogy a gyerekhiány miatt tíz évvel ezelőtt bezárás fenyegette a helyi iskolát, amelyet a roma gyerekek beiratkozásával sikerült fenntartani. Súlyosnak nevezte a történteket Francesco Cavagnino, az önkormányzat kisebbségi felelőse, aki szerint Landiona nem rasszista, de mindez rossz színben tünteti fel az egész települést. Az ügyben parlamenti interpelláció is indult.
A lombardiai Costa Volpino általános iskolájában az első osztályos olasz tanulók szülei szintén kivették gyerekeiket a külföldi diákok túl nagy száma miatt. Az alig húszfős osztályban 14 a bevándorló kisgyerek. Az olasz diákok megtartása érdekében az iskola két külön osztályt indított, két csoportra osztva a külföldieket.
A piemonti Torinóban az idei tanévtől lépett életbe az az önkormányzati program, amelynek keretében a város cigánytelepein élő gyerekeket minden nap iskolába kísérik. Olaszországban a héten 9 millió gyerek kezdte el a tanévet az óvodától a gimnáziumig. A tanulók jelentős része bevándorló családban született, különösen nagy az arányuk az északi tartományokban.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
