A megkérdezettek több mint háromnegyede ért egyet a tiltakozó pedagógusokkal. Ráadásul kétharmaduk még a sztrájkot is elfogadható eszköznek tekinti – erre jutott a Medián a HVG felkérésére.
A megkérdezettek 91 százaléka hallott már a tanárlázadásról, bár a célok tekintetében nem voltak magabiztosak - írja a hvg.hu.
Inkább azokat a célokat említették, amiket a kormány szerint szeretnének elérni a tiltakozók, mint például a béremelés. De azért sokan említették a tanárok túlterheltségének csökkentését és az oktatás színvonalának emelését, vagy a Klik megszüntetését is.
| Kapcsolódó cikkek |
Egy tanár nem hajlandó több jegyet beírni |
A többség úgy gondolja, valódi problémák vannak az oktatásban, és mindössze 16 százalék szerint áll a tiltakozás mögött a „tanárok felhergelése”.
A tanárok és diákok túlterheltségében és a pénzhiány kérdésében pártszimpátiától függetlenül egyetért abban a többség, hogy ezek valós problémák. A fideszes szavazók többsége azonban nem a mostani kormányt, hanem a 2010 előtti kabinetet okolja a gondokért.
Összességében az emberek 76 százaléka (a kormánypárti szavazók 67 százaléka) egyetért a tanárok törekvéseivel. 62 százalék pedig még a sztrájkot is elfogadná.
A tanárlázadás minden friss hírét itt találjátok meg.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
