Először arról volt szó, hogy döntött a kormány a plusz egy évfolyamról, aztán arról beszéltek, hogy csak a vita indításáról született döntést. Most Balog Zoltán egy rendezvényen megint úgy nyilatkozott, mintha már eldöntötték volna a kérdést. Felkészül: Rétvári Bence.
A jövő fontos feladatai között említette a tanárképzés és továbbképzés rendszerének átalakítását, a szakszolgálatok rendszerének megerősítését, valamint a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter a Nemzeti Pedagógus Kar országos szakmai konferenciáján - erről tájékoztat az MTI.
Ezek szerint valahol, valamikor mégis döntés születhetett arról, hogy kilenc évfolyamosra emelik az általános iskola évfolyamainak számát. Egy másik értelmezésben jövőre születhet döntés róla, ez a tudósításból nem derül ki.
Március legelején Balog beszélt arról, hogy egy kormányülésen döntés született a változtatásról. Pár héttel később Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára már visszakozott, szerinte a kormány csak arról döntött, hogy induljon vita a kilencosztályos általános iskoláról.
Jegyezzük fel tehát, hogy 2017. május 22-én dél táján éppen úgy áll, hogy bevezetik a 9 évfolyamos általános iskolai oktatást Magyarországon.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
