Először arról volt szó, hogy döntött a kormány a plusz egy évfolyamról, aztán arról beszéltek, hogy csak a vita indításáról született döntést. Most Balog Zoltán egy rendezvényen megint úgy nyilatkozott, mintha már eldöntötték volna a kérdést. Felkészül: Rétvári Bence.
A jövő fontos feladatai között említette a tanárképzés és továbbképzés rendszerének átalakítását, a szakszolgálatok rendszerének megerősítését, valamint a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter a Nemzeti Pedagógus Kar országos szakmai konferenciáján - erről tájékoztat az MTI.
Ezek szerint valahol, valamikor mégis döntés születhetett arról, hogy kilenc évfolyamosra emelik az általános iskola évfolyamainak számát. Egy másik értelmezésben jövőre születhet döntés róla, ez a tudósításból nem derül ki.
Március legelején Balog beszélt arról, hogy egy kormányülésen döntés született a változtatásról. Pár héttel később Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára már visszakozott, szerinte a kormány csak arról döntött, hogy induljon vita a kilencosztályos általános iskoláról.
Jegyezzük fel tehát, hogy 2017. május 22-én dél táján éppen úgy áll, hogy bevezetik a 9 évfolyamos általános iskolai oktatást Magyarországon.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
