A brit szülők állítása szerint az iskolák évente körülbelül háromezer fontot, vagyis több mint egymillió forintot...
A brit szülők állítása szerint az iskolák évente körülbelül háromezer fontot, vagyis több mint egymillió forintot húznak ki a zsebükből különböző indokokkal. Sok helyen egyenesen az intézmény alapítványának számlájára utalják az összeget – számolt be a The Telegraph.
Pedig az állami iskolákban elvileg ingyenes az oktatás. A legnagyobb brit tanári szervezet, a NASUWT által megrendelt felmérés szerint a megkérdezett szülők negyede számolt be "rejtett tandíjról".
A szülők szerint az iskolavezetés „nyomást gyakorol” rájuk, ezen kívül kisebb-nagyobb kiadások vannak tanév közben is: drága az iskolai egyenruha, a tornafelszerelés, az iskolák különféle speciális eszközöket is kérnek a tanórákra.
Állításuk szerint irreálisan sokba kerülnek a kirándulások és a tanításon kívüli foglalkozások, szakkörök is. A felmérést készítő kutatók szerint előfordulhat, hogy egyre több szülő veszi ki emiatt a gyerekeit a neves városi iskolákból, és kisebb intézményekbe íratják őket, ahol nincs ennyi kiadás. Melyik középiskolában kerül többe egy tanév, mint a Harvardon? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
