Alig egy hónap múlva kiderül, kit melyik középiskolába vettek fel, de mi történik azokkal, akik lecsúsznak a középiskolai helyekről? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Az idén felvételiztem középiskolába, de attól tartok, hogy nem vesznek majd fel. Mi történik ilyenkor, fellebbezhetek?
Április 29-ig küldik el a középiskolák a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a diákoknak és az általános iskoláknak. Ezután azok, akiket nem vettek fel, valóban indíthatnak a középiskola ellen jogorvoslati eljárást, amennyiben nem értenek egyet a felvételi döntéssel. A jogorvoslat eredménye június 1-jéig derül ki.
Akkor sincs minden veszve, ha a jelentkező elfogadja a középiskola döntését, mert például az alacsony pontszáma miatt indokolt, hogy nem vették fel. Ilyenkor részt vehettek a május 4-én kezdődő rendkívüli felvételi eljáráson, tanköteles korú végzős diákoknak pedig kötelező az iskolaválasztás, hiszen nem maradhatnak középiskola nélkül. Rendkívüli felvételit azok a középiskolák indítanak, ahol a férőhelyek legalább tíz százaléka üresen maradt, az eredményről május 15-ig döntenek. Az érintett intézmények listáját április végén az Oktatási Hivatal honlapján teszik majd közzé. A középiskolai felvételiről szóló cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
