A tanulók matematikai képességei a hatodikról a nyolcadik évfolyamra jelentős mértékben fejlődnek, míg a nyolcadikról a tizedik évfolyamra kevésbé - többek között ezt tartalmazzák a 2013. évi országos kompetenciamérés eredményei, amelyeket pénteken tett közzé honlapján az Oktatási Hivatal. Az eredményeket összefoglaló országos jelentést május 31-ig hozzák nyilvánosságra.
A felmérés szerint a tanulók szövegértési képességei a hatodik a tizedik évfolyamig egyenletesebben fejlődnek. A honlapon közzétett dokumentum azt is tartalmazza, hogy 2008 óta nincs jelentősebb változás az országos átlageredményben matematikából, csak kisebb ingadozások figyelhetők meg, és ugyanerre jutottak a szövegértés területén is. Matematikából a fiúk, szövegértésből a lányok értek el jobb átlageredményt.
Jelezték: a tanulók egyéni eredményei a diák mérési azonosítójának ismeretében a tanulók, szüleik és tanáraik számára szintén elérhetők péntektől a www.oktatas.hu honlapon. Az Oktatási Hivatal emellett a mérés eredményeiről összefoglaló, országos jelentést is készített, ezt az oktatásért felelős miniszternek juttatja el. Az országos jelentést a minisztérium legkésőbb május 31-ig nyilvánosságra hozza.
A kompetenciamérésen a 6., 8., 10. évfolyamon tanulók matematikai és szövegértési képességeit vizsgálták. A szövegértési részben azt nézték, mennyire képesek a tanulók megérteni az olvasott szövegeket, azokat a mindennapi élet során alkalmazni, hasznosítani. A matematikateszt pedig arra a kérdésre ad választ, hogyan képesek a tanulók a mindennapi életben használni matematikai tudásukat. A felméréseket 252 850 tanuló írta meg 4389 iskolából.
A közlés szerint a 2013/2014. tanévben az országos kompetenciamérés tesztjeit május 28-án töltik ki a tanulók a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a 2013/2014. tanév rendjéről szóló Emmi-rendelet alapján.
E rendelkezések értelmében a mérésben minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanuló részt vesz. A mérés eredményeiről az Oktatási Hivatal a korábbi években megszokott rend szerint szintén jelentéseket készít legkésőbb 2015. február 28-ig.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
