Garázdaság és más bűncselekmények miatt vádat emelt egy kaposvári általános iskola igazgatója ellen a kaposvári...
Garázdaság és más bűncselekmények miatt vádat emelt egy kaposvári általános iskola igazgatója ellen a kaposvári ügyészség; az intézményvezető májusban az óraközi szünetben a folyosón megpofozott egy diáklányt, aki visszabeszélt - közölte a Somogy Megyei Főügyészség hétfőn.
Fekete Róbert, a főügyészség sajtószóvivője kifejtette: az igazgató - egy kaposvári férfi - a szünetben észrevett egy almadarabot, amelyet a tanulók közül valaki a folyosó falának dobott és otthagyott. Miután az ott lévő tanulók közül senki sem vállalta magára, hogy ezt őt tette, az igazgató egyre indulatosabban kérdezgette a sértettet - egy diáklányt - és osztálytársait, jelezve, nem hisz nekik, majd közölte: kijelöl pár tanulót, hogy szedjék fel az almát a földről.
A sajtószóvivő tájékoztatása szerint a diáklány ekkor felvette az almadarabot, elindult azzal a szemeteshez, közben azt mondta az igazgatónak: "Maga is itt volt, és maga sem látta". Az igazgató ettől a megjegyezéstől még indulatosabb lett, a fiatalkorú sértettet a hajánál fogva visszarántotta, majd tenyérrel háromszor arcon ütötte, s közben felszólította: ismételje meg az előbbi mondatát. A lány ezt megtette, az igazgató ezután még legalább négyszer arcul ütötte őt.
A lánynak ekkor vérezni kezdett az orra, a vádlott azonban ennek ellenére tovább ütötte őt, végül közölte, hogy a tanuló megérdemelte, amit kapott, és legközelebb nem fog visszabeszélni - áll a közleményben, amely szerint a diáknak a bántalmazás következtében nyolc napon belül gyógyuló sérülései keletkeztek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
