"Továbbmegyünk egy rossz úton, egy tananyagcentrikus úton, melynek következménye, hogy nem tudunk odafigyelni a...
"Továbbmegyünk egy rossz úton, egy tananyagcentrikus úton, melynek következménye, hogy nem tudunk odafigyelni a hátrányos helyzetű gyermekekre", holott minden diák egyéni, külön figyelmet érdemelne, ideértve a legtehetségesebbeket is - mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. tanévnyitó konferenciáján.
A politikus szerint a Nemzeti alaptanterv "olyan mértékben terjeszkedik túl, hogy azt képtelen megtanulni bármelyik gyermek", s illúzió, hogy ez a nemzet kulturális egységét szolgálja.
A jogszabályi változások közül egyedül a mindennapos testnevelés az, amelyet már most szeptembertől bevezetnek egyes évfolyamokon. Meglátása szerint ez jelentős gondot nem okoz ebben a tanévben, ugyanakkor a 2013-2014-es, illetve a 2014-2015-ös tanévben "lesznek gondok", mert akkor az iskoláknak sportolásra alkalmas helyiségeket kell építeniük, kialakítaniuk vagy bérelniük, hogy felmenő rendszerben a többi évfolyamon is megvalósuljon a mindennapos testnevelés.
Pokorni Zoltán azt mondta, a pedagógus-életpályamodell 2013. szeptemberi bevezetéséhez szükséges pénz kifizetésére megvan a kormányzati szándék, a 2013-ra szóló költségvetési tervezetben ennek fedezetét elkülönítették.
Felvetette, hogy a pluszpénz "képes lesz-e különbséget tenni jó és rossz tanár között". Meglátása szerint ennek megállapításához pedagógusértékelési és -minősítési rendszert kell kidolgozni, hogy "csak azt finanszírozza a társadalom és gazdaság, ami teljesítmény".
Nem tartja jó lépésnek, hogy előrehozott érettségit csak idegen nyelvből és informatikából, illetve olyan tárgyakból lehet tenni, amelyek oktatása a középiskolák 4. évfolyama előtt ér véget. Véleménye szerint meg kellett volna hagyni a 4 éves szakmunkásképzést a 3 éves mellett. A 2013-2014-es tanévtől bevezetendő, kizárólagosan 3 éves időtartamú szakképzésben a tanidő csökkenését a közismereti tárgyakon spórolják meg - állapította meg.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
