– A britek rossz számolókészsége visszaveti a szigetország gazdaságát, és életeket tesz tönkre egy, a matematikai...
– A britek rossz számolókészsége visszaveti a szigetország gazdaságát, és életeket tesz tönkre egy, a matematikai ismeretek terjesztésére alapult alapítvány szerint – írta pénteken internetes oldalán a BBC brit közszolgálati médium.
A National Numeracy nevű szervezet állítása szerint britek millióinak olyan alapvető dolgok is gondot okoznak, mint a vonatmenetrendek és a számlák megértése. Kormányzati felmérések alapján a brit dolgozók közel fele csak általános iskolai matematikai tudással rendelkezik. A kormányszóvivő nemzeti botránynak nevezte a lakosság rossz számolókészségét.
A szervezet által bemutatott kutatás szerint a matematikai készségek hiánya áttételesen számos káros társadalmi jelenséghez, például börtönbüntetéshez, munkanélküliséghez, szegénységhez és hosszan tartó betegeskedéshez is vezet.
A National Numeracy azon „brit betegséggel” is le kíván számolni, hogy sokan kifejezetten büszkék gyenge matematikai képességeikre. Kutatások szerint míg a britek négyötöde szégyellné bevallani, hogy rosszul ír és olvas, addig csak felük érezne ugyanígy matematikai ismereteinek gyengeségével kapcsolatban.
A KPMG egy korábbi felmérése szerint évente 2,4 milliárd fontos kárt okoz Nagy-Britanniában, hogy a lakosság jó része alapvető számolási műveleteket sem tud elvégezni. A szigetországban a 16 éven felüliek csupán 15 százaléka tanul matematikát, ez az arány a többi fejlett országban 50 és 100 százalék között mozog.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
