– A britek rossz számolókészsége visszaveti a szigetország gazdaságát, és életeket tesz tönkre egy, a matematikai...
– A britek rossz számolókészsége visszaveti a szigetország gazdaságát, és életeket tesz tönkre egy, a matematikai ismeretek terjesztésére alapult alapítvány szerint – írta pénteken internetes oldalán a BBC brit közszolgálati médium.
A National Numeracy nevű szervezet állítása szerint britek millióinak olyan alapvető dolgok is gondot okoznak, mint a vonatmenetrendek és a számlák megértése. Kormányzati felmérések alapján a brit dolgozók közel fele csak általános iskolai matematikai tudással rendelkezik. A kormányszóvivő nemzeti botránynak nevezte a lakosság rossz számolókészségét.
A szervezet által bemutatott kutatás szerint a matematikai készségek hiánya áttételesen számos káros társadalmi jelenséghez, például börtönbüntetéshez, munkanélküliséghez, szegénységhez és hosszan tartó betegeskedéshez is vezet.
A National Numeracy azon „brit betegséggel” is le kíván számolni, hogy sokan kifejezetten büszkék gyenge matematikai képességeikre. Kutatások szerint míg a britek négyötöde szégyellné bevallani, hogy rosszul ír és olvas, addig csak felük érezne ugyanígy matematikai ismereteinek gyengeségével kapcsolatban.
A KPMG egy korábbi felmérése szerint évente 2,4 milliárd fontos kárt okoz Nagy-Britanniában, hogy a lakosság jó része alapvető számolási műveleteket sem tud elvégezni. A szigetországban a 16 éven felüliek csupán 15 százaléka tanul matematikát, ez az arány a többi fejlett országban 50 és 100 százalék között mozog.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
