Az önkormányzatok is segítik az erre rászoruló lakóikat az iskolakezdés idején.
Sok önkormányzat kínál beiskolázást segítő támogatást a szülőknek, mely általában 5-10 ezer forint környékén mozog, és jellemzően utalvány formájában kapják meg az érintettek.
Az önkormányzatok joga eldönteni, kinek adnak támogatást, ezt általában nappali rendszerű képzésben részt vevő diák utána adnak, ha a szülők jövedelme ezt indokolja.
Budapest III. kerületében például az alábbi kritétiumok érvényesek: "Beiskolázási segélyben részesíthető az általános iskolában, nappali rendszerű középiskolában, szakiskolában tanuló 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek, illetve a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, önálló keresettel nem rendelkező fiatal felnőtt, amennyiben családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló szülő esetén 250%-át".
A rászorultságot igazoló dokumentumokkal az adott önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó részlegéhez érdemes fordulni. A pontos szabályozást a települési önkormányzatok oldalán teszik közzé.
38 ezer forintos támogatás jár az iskolakezdésre: kinek jár?
Érdemes élni az iskolakezdési támogatással. Az iskolakezdési támogatás a bruttó minimálbér 30 %-ának erejéig adható. Az idei évben ez az összeg 38 295 forint. A támogatást a munkáltató adja évente egyszeri alkalommal, és mindkét szülő igényelheti egyszerre.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
