A korábban ígért 2018-as módosítás helyett több időt szánnának a változtatásra. Addig is marad a leterheltség.
Szeptember végén nyilatkozott először arról Palkovics László oktatási államtitkár, hogy több időbe telhet, mire a szakértőkkel összeállítják az új alaptantervet, amely a friss tudásanyag, a készségfejlesztés és kevesebb lexikális tudás és a diákok és tanárok leterheltségének csökkentését hivatott elérni.
Hétfőn az Országgyűlés soros ülésnapján Palkovics Lászlót kérdezhették a képviselők, mely során szóba került az alaptanterv is az MTI tudósítása szerint, itt megerősítette a korábbiakat: 2018 helyett csak 2019 szeptemberében jön az új alaptanterv. Az időpont változását azzal magyarázta, hogy a szakemberek véleményére akarnak hallgatni, az ő véleményük szerint ezt a munkát ilyen rövid idő alatt nem lehet elvégezni, és azt is szeretnék elkerülni, hogy kapkodással vádolják a kormányt.
A kérdést feltevő Farkas Gergely nem volt elégedett a válasszal, de az országgyűlés kormánypárti többsége igen.
Kérdés, hogy a komplex természettudomány két-három hónap alatt történt bevezetése milyen szakemberek véleményén alapult. A tantárgyat érdemi támogatás nélkül kezdték tanítani szeptemberben a szakgimnáziumokban, tankönyv sincs hozzá.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
