Mederbe terelnék a csendre intett diákképviselő esetét, mégis bonyolódhat az ügy

Újra megszólalhat ma a diák, akit öncenzúrára kért a Diákparlament levezető elnöke.

  • Eduline
MTI - Mohai Balázs

A Nemzeti Ifjúsági Tanács a diákönkormányzatok és más ifjúsági szervezetek ernyőszervezeteként felajánlotta segítségét, hogy mediátorként segít a viszony rendezésében, mely a Somogy megyei Diákparlament ülésén harapózótt el egy diákképviselő és az Oktatási Hivatal részéről delegált levezető elnök között - írták az Eduline-nak eljuttatott közleményükben.

Ahogy beszámoltunk róla, a diák az ülésen hangot adott nemtetszésének az oktatáspolitika kapcsán, a diákok leterheltségétől egészen a Klik rendszeréig. Az ülést levezető Rózsa Ildikó, az Országos Diákparlament szervezője vezette, aki megszakított a diák beszédét, majd arra szólította fel, hogy üljön le, és mondja el később személyeskedés nélkül a mondandóját. Erre ugyan sor került, de csak jóval rövidebb formában volt így lehetősége beszélni.

A diákképviselő, Bradánovics Bendegúz megerősítette az Eduline-nak, hogy az első értesülésekkel ellentétben nem történtek további retorziók vele szemben.

Ugyanakkor lehet a NIT hiába ajánlotta fel segítségét: az Eduline értesülései szerint Dúró Dórával, a Jobbik oktatáspolitikusával egyeztet a diák a továbbiakról.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.