Kiengedték a kórházból a lányok oktatásáért harcoló pakisztáni diákot

Többhavi kezelés után elhagyhatta a birminghami kórházat az a 15 éves pakisztáni kislány, akit még tavaly ősszel...

  • MTI
Malala Juszufzai. Több hónapja kezelik egy birminghami kórházban
Facebook

Többhavi kezelés után elhagyhatta a birminghami kórházat az a 15 éves pakisztáni kislány, akit még tavaly ősszel tálib fegyveresek sebesítettek meg hazájában - jelentette be pénteken a kórház egy közleményben.

Malala Juszufzait október 9-én szállították Pakisztánból Nagy-Britanniába, miután az ország északnyugati részén két tálib egy iskolabuszon több lövést adott le rá. Az egyik lövedék a bal szeme felett érte, és megsértette a kislány agyát is.

A lányok oktatásáért kiálló és a tálibokat bíráló Malala azonban túlélte az ellene elkövetett merényletet, és a birminghami Queen Elizabeth kórházban elvégzett háromhavi kezelés után, pénteken saját lábán távozott az intézményből.

Az őt kezelő orvoscsoport közölte, hogy a kislánynak a következő hónapokban még további rehabilitációs kezeléseken kell részt vennie. Malala valószínűleg hosszabb távon Nagy-Britanniában marad; erre utal, hogy édesapját a pakisztáni kormány a minap az ország birminghami konzulátusának oktatási attaséjává nevezte ki, legalább három évre szóló, de két további évvel meghosszabbítható kinevezéssel.

A tálibok által megsebesített lányt a múlt hónapban Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök is meglátogatta a birminghami kórházban. A Pakisztán északnyugati térségében élő Malala Juszufzai már 11 éves korában nemzetközi ismertségre tett szert, amikor a BBC Világszolgálatának urdu nyelvű szekciójában rendszeres naplóbejegyzésekben számolt be a tálibok tevékenységéről, köztük arról is, hogy a helyi tálib parancsnokság elrendelte a leányiskolák bezárását. Világszerte több tízezren csatlakoztak ahhoz a petícióhoz, amely sürgeti, hogy Malalát hivatalosan jelöljék a Nobel-békedíjra.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.