A tanév kezdetén ismert adathoz képest közel a duplájára nőtt azoknak az iskoláknak a száma, amelyek végleges...
A tanév kezdetén ismert adathoz képest közel a duplájára nőtt azoknak az iskoláknak a száma, amelyek végleges, kinevezett igazgató nélkül működnek – derült ki abból a listából, amelyet több mint egy hónap várakoz(tat)ás után sikerült megszereznie a hvg.hu-nak az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI). Augusztus végén ugyanis annyit lehetett tudni, hogy az iskolák januári állami irányítás alá vonása óta először megpályáztatott igazgatói posztok közül 95 maradt üresen, ezek az intézmények megbízott vezetővel vágtak neki az interregnum időszakának.
A minisztériumi listában ugyanakkor 192 intézmény szerepel, vegyesen általános iskolák, gimnáziumok, művészeti iskolák és szakiskolák. A hvg.hu számításai szerint 23 fővárosi intézmény működik jelenleg kinevezett vezető nélkül, de egészen kis települések is megtalálhatók a listán.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
