Hagyományosan szörnyen unalmas volt a VII. sorszámmal is jelzett kormányzati tanévnyitő az érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnáziumban. Ennek megfelelően röpködtek a Gárdonyi-idézetek, az "új év, új kezdet" frázisok, az egytelen színt a diákok jelentették az ünnepségen.
A Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnáziumban a hagyományoknak megfelelően kitűzőt kaptak a felsőbb évesektől az elsős kisdiákok, ez volt talán a legfelemelőbb pillanata a keddi ünnepségnek. A VII. Nemzeti Tanévnyitó (hogy mi értelme számmal is jelölni, azt hagyjuk), üdítő színfoltjai tényleg a diákok voltak, de egy politikus vagy egy polgármester nyitóbeszédétől nem is szokás sziporkákat várni.
A gyerekek nem maradtak a színpadon, így senkit nem érthet az a vád, hogy a közel egy órás rendezvényen biodíszletként használták őket. A helyszínen felsorakozott a kormányzati oktatáspolitika krémje, élen Balog Zoltán miniszterrel, Palkovics László oktatási államtitkárral és Pölöskei Gáborné Klik-elnökkel. Megjelent még Sipos Imre államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit kormánybiztos, valamint Hoffmann Rózsa is.
Érden egy sajátos helyi oktatáspolitika bontakozott ki 2015-ben, mikor az önkormányzat lehetőséget bizotosított, hogy a város diákjai maguk válasszanak ifjúsági polgármestert, akiket bevontak a városi ifjúságot érintő döntéshozatalba. Erdélyi Áron ifjúsági alpolgármester beszéde sajnos sokban hasonlított a politikusokéhoz, ám így is inkább színt vitt az ünnepségbe a jelenléte, aki örült annak, hogy a kapott lehetőséggel tanulhatják a demokráciát és az együttműködést a diákok.
Majd erősorrendben következtek a döntéshozók beszédei. Balog Zoltán miniszter: "Kérdés, hogy meg tudjuk-e szólítani az általunk fontosnak tartott értékekkel" a diákokat - mondta a miniszter, utalva a digitális világ sajátosságaira, mindent megváltoztató erejére. Itt kitért arra, hogy a diákok digitális kompetenciái a nemzetközi versenytársainkhoz mérten lemaradást mutatnak, de bízik a kormány új stratégiájában, hogy ezt fejlődésnek induljon. Reméli, hogy a kisiskolásoknak a 45 perces órából a 30 perc tanulás és 15 perc játékosság kevésbé lesz terhelő, mint eddig.
Elsősorban a családok szociális helyzetének javulását emelte ki, hogy mennyivel kisebb terhet jelent most iskolába küldeni a diákokat, mint akár egy évvel korábban. A tartalmi és oktatáspolitikai kérdésekben már vegyesebb volt a kép, elismerte, hogy vannak fejlesztendő területek, ám így is eredményeket sikerült elérni a diákok terhelésének csökkentésében, az igazgatói jogkörök szélesítésében, valamint megoldást lát abban is, hogy az állam gyakorolja a majd a fenntartói és a működtetői jogokat az önkormányzatok helyett. Örült annak is, hogy tudomása szerint már " egy fillér adóssága" sincs a Kliknek.
A Klebelsberg-ösztöndíj eredményére utalva sikernek tekinti, hogy 30 százalékkal többen jelöltek meg első helyen tanári képzést az egyetemeken, mint korábban - az ösztöndíj 75 ezer forintot jelent havonta a hallgatóknak.
A közönséget felrázandó, A Forrás néptánc együttes iskolásainak produkciója következett, magasan a legjobb dolog volt, ami történhetett ezen a délutánon, kompenzálva a politikusok szájából elhangzott Gárdonyi-idézeteket, amelyek erőltetettségén felsírhattak a magyartanárok.
Palkovics László már egy-két megjegyzést tett az oktatáspolitika kritikusai felé is, mondván "ne romboljuk az egymás iránti bizalmat", mert az végeredményben a gyerekek bánják majd, de végeredményben megköszönte a pedagógusok sztrájkbizottságának is a javaslatokat. Elmondta azt is, hogy nem szabad "egy huszárvágással" változtatni a rendszeren, a kormány a folyamatosságra törekszik - bár itt nem említette meg a komplex természettudomány bevezetését, aminek a tanítási módszerre irányuló javaslatai sincsenek kidolgozva, de szeptemberben már tanulni kell 9. osztályban.
A zárásban a drámatagozatos iskolások verses előadása készítette elő Czunyiné Bertalan Judit digitalizáció fontosságáról tartott beszédét. A verselőket kísérő harmonikás hangzása tökéletes átvezetés volt a politikushoz.
Megkaptuk, ami egy Nemzeti Tanévnyitónál megkapható, egy évünk van lélekben felkészülni a következőre.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
